Kellemetlen helyzetbe került az MDF, ez volt a pártnak az utolsó pofon: A magyarországi rendszerváltás főszereplői voltak, ennek ma már nyoma sincs

Magyarország rendszerváltása a közelmúlt történelmének legfontosabb eseménye, ekkor léptünk át a szocialista rezsimből a demokratikus piacgazdaság időszakába. A rendszerváltásnak számos problémája volt, a kapitalizmust gyakorlatilag a semmiből kellett megtanulnunk, így a kilencvenes évek során voltak is gazdasági problémáink, illetve rendkívül rossz megoldásaink, elég csak a spontán privatizációra gondolni.

A rendszerváltással együtt pedig megjött az első szabad magyar választás is, amelyet az Antall József vezette jobboldali-konzervatív Magyar Demokrata Fórum (MDF) nyert meg a szavazatok közel 25 százalékát, a mandátumok 42 százalékát megszerezve. Antall József lett végül az első szabad magyar miniszterelnök, ám ő 1993-ban elhunyt.

Az MDF ezt követően nem is nyert már önerőből választást, a támogatásuk folyamatos csökkenésnek indult, elsősorban azért, mert ők örökölték a szocializmus által szétvert gazdaságot, üresen álló államkasszát, azt viszont a nép rajtuk verte le, hogy ebből nem tudtak várat építeni, ezért politikai értelemben „elkergették őket”.

Az MDF 1998-tól kezdődően a Fidesz egyik szövetségeseként működött gyakorlatilag, akkor ők is vitték a parlamentbe a pártot, de valós társadalmi támogatottság addigra már kifogyott mögülük. 2006-ra és 2010-re aztán gyakorlatilag megszűnt a szavazótáboruk, utóbbi választáson az SZDSZ-szel közösen próbáltak egy utolsó nagy eredményt összehozni, de csúfos kudarcot vallottak.

A 2010-es bukás után a párt maradék ismert politikusa is elvonult a politikából, a párt arculatváltáson ment keresztül, ekkor Jólét és Szabadság Demokrata Közösség (JESZ) névre keresztelték. A 2014-es választáson még megpróbáltak elindulni, azonban a szavazatoknak mindössze csak 0.2 százalékát kapták meg.

A párt azóta egyesület lett időközben, de gyakorlatilag teljesen összeomlott, 2021 óta már csak egy ferencvárosi társasház pincéjéből működtették. Tavaly júliusban aztán az MDF az utolsó leheletét is kilehellte, ugyanis felszámolás alá került, ennek keretében pedig elkezdték árverezni a vagyontárgyaikat, a G7 pedig egy nagyon érdekes árverést vett észre.

A JESZ tulajdonában van ugyanis a mai napig az MDF-védjegy, amely a közelmúltban hirdettek meg az elektronikus értékesítési rendszer felületén. Az egyesületet felszámoló cég a védjegyet kis értékű ingóságként árverezi, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szerint pedig ez feljogosít a párt nevének és logójának használatára is.

Mennyit kell fizetni tehát azért, hogy valaki szabadon használhassa az MDF nevét és logóját? Egy közép-árkategóriás telefon áráért már meg lehet szerezni ezt az egykoron rendkívül értékes védjegyet, ugyanis 80 ezer forintról indul a licit, amelyen bárki részt vehet. Pályázni 2024. július 5-től lehet, egészen 2024. július 20-ig, ha hozzá akarunk jutni a történelem egy darabjához, esetleg valaki a saját szervezetéhez használná. Aki pedig meg akarja tekinteni az MDF 1990-es kampányfilmjét, ami most már egy igazi történelmi darab, az alábbi videón teheti meg: