Furcsa rémhal jelent meg a Tiszában, inváziós fajként nagy bajt okozhatnak, egyet sem szabad visszaengedni belőlük

Hazánk folyóiban és tavaiban rengeteg különleges és egyedi halfaj él, melyek érzékeny egyensúlyban vannak a természet többi részével, épp emiatt ha valami megbontja ezt a kényes ökoszisztémát, az súlyos problémákat okozhat a vizeinkben.

Ezért is nagyon fontos, hogy az idegenhonos halakat nem szabad visszaengedni, másrészt az akváriumban halakat tartókat is folyamatosan figyelmeztetik, hogy ne engedjék megunt halaikat a vizekbe, azok elszaporodása ugyanis beláthatatlan következményekkel jár.

Egy idegen hal megváltoztathatja a táplálékláncot, kiszorítva az őshonos fajokat és felborítva gy tó, folyó korábban megszokott, akár évezredek óta is működő rendszerét. Emellett a növényvilágban és a partok mentén élő populációban is visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat a megjelenésük.

Ilyen az apró, ám annál rémesebb megjelenésű és nevű csupasztorkú géb is, amelyet először még 2018-ban a Körös torkolatánál fedeztek fel, amely az évek során egyre „feljebb” jutott, így előbb a Hortobágy-Berettyóban, majd később már a Tiszában is megtalálták.

2023 végén a szolnoki Tisza-szakaszon is találkoztak vele, idén pedig a Tarnában is megjelent, így kétségtelen, hogy a faj terjeszkedése tovább folytatódik, innentől pedig már nagyon nehéz ezt megakadályozni, nem véletlen, hogy felhívták a horgászok figyelmét, hogyha találkoznak egy példányukkal ezeken a vizeken, ne engedjék vissza azokat.

A csupasztorkú géb eredetileg a Fekete-tenger nyugati és északi részébe ömlő vizekben él, ám a Duna vízgyűjtőiben egészen Bukarest környékéig jelezték a jelenlétét. Alig 15 centisre nő meg, többnyire szúnyoglárvákkal, puhatestűekkel, valamint kisebb halakkal táplálkozik. Mivel nagyjából 5 évig él egy példányuk, egy nőstény pedig az áprilisi-júniusi ívási időszakban többször is szaporodhat, ezért meglehetősen gyorsan képesek elterjedni.

Forrás: Magyar Haltani Társaság