Végleg eltörölhetik a 13. havi nyugdíjat? Ez a váratlan fejlemény minden idős embert érint

A mostani gazdasági helyzetben egy igen fontos kérdést jelent a nyugdíjasok számára, hogy meddig tartható még fent a 2021-2022-ben visszahozott 13. havi nyugdíj. 

Farkas András nyugdíjszakértő a Portfolion megjelent cikkébe arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2010-es kormányváltást követően az Orbán-kormány nem a 13. havi nyugdíj visszaállításával, hanem a magánnyugdíjpénztári rendszer visszaállamosításával kezdte saját nyugdíjtörténelmének írását, ennek oka pedig szerinte lényegében ugyanaz volt, mint a 13. havi nyugdíj előző évi megszüntetésének indoka, vagyis a súlyos pénzhiány az állami költségvetésben.

A szakértő hangsúlyozta, hogy a magyar nyugdíjrendszerben így létezik egy rejtett 14. havi nyugdíj is, de ezt csak a hölgyek kaphatják immár több mint egy évtizede.

Ugyanakkor szerinte egy ilyen felosztó-kirovó alapelvre épített, folyó finanszírozású nyugdíjrendszer akkor stabil és fenntartható, ha a mindenkori aktív dolgozók nyugdíjcélú járulékfizetései fedezik a mindenkori nyugdíjasokat megillető nyugdíjakkal kapcsolatos kiadásokat. Ha azonban a járulékfizetők száma és az általuk (és munkáltatóik által) fizetett járulék mértéke is folyamatosan csökken, miközben a nyugdíjasok létszáma folyamatosan nő, és járulékfedezet nélküli plusz juttatásokban is részesülnek, nem nehéz kikövetkeztetni, hogy egy idő után a nyugdíjrendszer hiánya is nőni fog – hacsak a GDP nem nő minden évben mesebeli mértékben, a valóságban pedig ez nem nő.

Az igazi veszélyt pedig a szakértő szerint így az jelenti, hogy a nyugdíjkasszának a 13. havi nyugdíj és a nők számára megteremtett, rejtett 14. havi nyugdíj együttes finanszírozási kihívásaival is meg kell birkóznia – egy olyan öregedő társadalomban, amelyben a versenyképesség kényszerítő igényei könnyen felülírják a szociális szükségleteket.

Arról, hogy vajon hogyan alakulhat a nyugdíjasok jövője, Farkas András ebben a videóban bővebben is szót ejtett: