Ez lesz Magyarországon, ha az EU betiltja a gázkazánokat

A Promotions is megírta, hogy az Európai Unióban megállapodásra jutottak egy javaslatról, amely a közeljövőben módosítani fogja az épületek energetikai teljesítményére vonatkozó irányelvet. Ennek keretében fokozatosan ki akarják vezetni a fosszilis tüzelőanyagokat az épületek fűtéséből, tehát azokat a gázkazánokat, amik fosszilis tüzelésűek. Ezek megszüntetésére az Európai Unió 2040-ig adna határidőt a tagállamoknak.

De mivel is járna mindez? Milyen következményeket, és főleg milyen számokat vonna maga után, ha a gázkazánok betiltásra kerülnének az EU-ban?

Ennek járt utána a Víz, Gáz Fűtéstechnika és Hűtő, Klíma, Légtechnika szaklap. A portál az elmúlt évek fejleményeit vizsgálta át, amiből kiderült, a legnépszerűbb módja a gázfűtés kiváltásának valamilyen hőszivattyús fűtési rendszer kiépítése.

Rámutattak arra a tényre, hogy tíz új építésű lakásból hatnál már egyáltalán nem alkalmaznak vezetékes gázt, és komolyabb felújításnál a hőszivattyú vagy a gázkazán mellé épített bivalens rendszerek kerülnek előtérbe.

Bár a gázfűtés részaránya még mindig magas, a lakosság 60%-a gázzal fűt.

Mégis mennyi áram kellene, ha hőszivattyúkkal váltanák fel a gázkazánokat?

Magyarország évente körülbelül 10 milliárd köbméternyi, vagyis 100 Terawattóra (TWh) földgázt használ fel. A lakosság fogyasztása ebből 3,5 milliárd köbméter, vagyis 37 TWh. A fűtés jelentős részét ezt teszi ki, és ha az egyszerűség kedvéért ezt az egész fűtési igénynek tekintjük, akkor ugyanennyi áramra lenne szükség.

Az ideális esetben legalább 3,4 SCOP-jű hőszivattyút igényelő kedvezményes áramtarifa alapján kiszámolható, hogy a fűtési igény kielégítéséhez 10,8 TWh áramra van szükség. Ez igen nagy mennyiség, és ezen a ponton meg kell említeni, hogy a Paksi Atomerőmű évente átlagosan 16 TWh-t termel, tehát hat hónapos fűtési szezonra számolva 8 TWh-t.

Magyarán a paksi termelés csak akkor lenne elegendő a lakossági gázfűtést kiváltó hőszivattyúk fűtésszezonbeli áramfogyasztására, ha sikerülne elérni a 4,6 SCOP-ot.

És ez még mindig csak a lakossági fűtéshez szükséges mennyiség; az intézmények, irodák, szállodák, kórházak, iskolás, uszodák, és egyéb épületek nincsenek beleszámolva.

Ebből is látszik, hogy a gázkazánok kiváltása hatalmas beruházásokat sürgetne, hiszen új erőművekre lenne szükség, emellett hálózati bővítésekre, illetve az sem utolsó, hogy az épületeket, lakásokat is fel kellene készíteni a hőszivattyúk befogadására.

A szaklap még rávilágított arra is, hogy az országban vannak olyan helyek - például sűrűn beépített történelmi városrészek -, ahol lehetetlen lenne hőszivattyús beruházásokat megvalósítani. Igaz, más alternatívák is szóba jöhetnek - távfűtés vagy hidrogéngáz például -, de ezek is ugyanannyi kérdést vetnek fel, mint a hőszivattyús átállás.