Őrjöngött az egyház, elhúztak egy templomot Magyarországon

Nem ma történt az emlékezetes és Magyarországon egyedülálló eset. Még a második világháborút megelőző években, éppen az aktuális gazdasági válságot követően. Az 1930-as évekre az egyik Duna-menti mezőváros, Dunapataj (ma egy körülbelül háromezres nagyközség Bács-Kiskun vármegyében, az egyház számára fontos város, Kalocsa szomszédságában) lakossága kinőtte addigi katolikus templomát. Nem volt mit tenni, bővítésre volt szüksége a településnek, ehhez pedig egy addig hazánkban nem ismert módszert alkalmaztak az úttörő vállalkozók az egyházzal és a helyi önkormányzattal egyetértésben, együttműködésben. A copfstílusban, 1761-ben épített templom tökéletes alanya volt ennek az újszerű próbálkozásnak.

1934-re a tervek valósággá váltak a bővítést illetően, így pedig nem kevesebb, mint tíz méterrel toldották meg a falakat. A templom szentélyét levágták a templomhajóról, majd görgők és csigás szerkezetek segítségével elhúzták azt. A Möller Károly építész által vezérelt művelet könnyebb része következett már csak eztán. a két épületrész közötti távolságot újonnan felhúzott téglafallal pótolták, ezáltal ugrásszerűen megnövelve a templom alapterületét. A helyi kőművesek nem is tudták, hogy milyen történelmi esemény tanúi, sőt részesei voltak ezáltal a Nepomuki Szent János Katolikus Templom átépítésével, bővítésével.

Manapság már ez az épület, és annak falának széthúzásával járó technika nem kimondottan számít korszerű megoldásnak, ám tény, hogy ez akkor országos szenzáció volt. Az akkori király nélküli királyságban ez volt az első ilyen építészeti manőver az egykor volt Monarchia területét is beleszámolva. Mi több, Európában is alig-alig akadt fellelhető példa ilyen strukturális megoldásra a huszadik század első harmadából.

Alább egy videó a dunapataji katolikus templom legendás hírű átépítéséről, mely szépségével a mai napig a nagyközség egyedi látványossága: