Hatalmas titkot rejt a Nagykörút, a budapestiek még csak nem is sejtik?

Budapestet átszeli a Nagykörút, ami hagyományosan a Margit híd pesti hídfőjétől a Petőfi híd pesti hídfőjéig tart félkör ívben, de manapság már a budai részeket is hozzá veszik, vagyis kiegészült a Margit körúttal és Alkotás utcával, illetve a Villányi úttal és a Karinthy Frigyes úttal. Az embereket mindig is érdekelte, miért pont így halad a Nagykörút, és úgy tűnik, hogy valaki megtalálta rá a magyarázatot.

Pesten szinte teljesen szabályos félkör a Nagykörút, Budán viszont már nem. Sokan kíváncsiak arra, hogy ez vajon miért alakult így, de van egy ember, aki lehet, hogy rájött a titokra, ráadásul egy olyan dologról van szó, ami az egyik legismertebb matematikai számsorra vezethető vissza.

A Nagykörút állítólag a híres Fibonacci-spirál szerint halad.

Ezzel a videóval illusztráljuk, hogy miről is van szó:

Az érdekes elmélet szerint a budapesti Nagykörút pontosan olyan ívben halad, mint a Fibonacci-spirál, vagyis valószínűleg direkt tervezték ilyenre, és ez eddig hatalmas titok volt, legalábbis a legtöbb ember számára. Valóban izgalmas elgondolás, de sajnos van egy rossz hírünk: minden bizonnyal nem ez áll a „rejtély” hátterében, hanem valami jóval egyszerűbb és természetesebb.

Az 1896-ban átadott pesti, félkör ívben haladó Nagykörút-szakasz azért megy így, mert annak idején ott volt a Dunának egy természetes mellékága, így annak a folyómedrén alakult ki, vagyis nincs tervezője.

A budai rész vonala pedig valószínűleg a véletlennek, illetve a helyi domborzatnak, adottságoknak köszönhető, vagyis ezek alapján nem a Fibonacci-spirál inspirálta az állítólagos tervezőket, hanem a lehetőségeik – de ettől függetlenül valóban érdekfeszítő, hogy fel lehet rajzolni a Nagykörútra az imént említett Fibonacci-spirált:

_{Kép: urbanista.blog.hu (screenshot)}