Putyinon múlik az óraátállítás sorsa? Miatta dől a mérleg nyelve a nyári időszámítás felé

A Föld tengelyének ferde dőlésszöge miatt a nappalok és az éjszakák hossza folyamatosan változik az évek során. A nyári időszámítás már Benjamin Franklin fejében is megfogalmazódott az 1700-as években, azonban a bevezetésére egészen az első világháborúig várni kellett. 1916-ban iktatták be Európában - köztük Magyarországon is - a nyári időszámítást, mondván, hogyha később kell felkapcsolni a villanyokat, illetve a reggeli órákban tovább van világos, akkor értékes energiaforrásokat lehet megspórolni, és több pénzt juthat a háborúra. Lehetséges, hogy most ismét egy háború hozza el a végső megoldást, méghozzá éppen az, amely a szomszédunkban zajlik.

Az ötlet egyébként átütő sikerrel robbant be, a második világháborúban már Angliában és az USA-ban is átállították az órákat. Ezután hazánkban mindössze négyszer került bevezetésre a nyári időszámítás, míg végül 1980-ban beiktatták a mostani rendszert, amely azóta is érvényben van. Az utóbbi években ebben az időszakban a sajtó mindig attól hangos, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak a kétféle időszámításnak. Az biztos, hogy az állítgatásoknak komoly hatása van az állatok bioritmusára, ezáltal a mezőgazdaságra, több a rosszullét, a baleset, gyakoribb a depresszió kialakulása, emellett az alvásciklusunkra is negatív hatással bír. Nem véletlen tehát, hogy az EU évek óta fontolgatja az óraátállítások beszüntetését.

De vajon a téli vagy a nyári időszámítás a nyerő?

Egyelőre ott tartunk, hogy több mint 70 ország fontolgatja évek óta az óraátállítgatások teljes megszüntetését. Több ország - Magyarországot is beleértve - a nyári időszámítást preferálja, főként azért, mert a korai sötétedés előtti nappali világosság tovább tart, amit összességében előnyösebb megoldásnak tartanak. A téli időszámítás pártolói azonban a kora reggeli hosszú sötétséget ellenzik. Szerintük az úgynevezett, évezredekig visszanyúló cirkadián ritmusunknak a téli időszámtás kedvez. Ha egyszerű érveket nézünk, az óraátállítás mellett áll, hogy nyáron élvezhetjük a hosszan tartó, világos nappalokat.

Demkó Attila író és biztonságpolitikai szakértő a ma reggel kirakott posztjában szintén a nyári időszámítás mellett érvel, és éles kritikával illeti a télit.

„Ami számít, hogy mennyit vagyunk világosban az ébren töltött óráink során. Magyarországon a lakosság túlnyomó többségének a nyári időszámítás évente sok száz óra napfényt pluszt jelentene, a téli egész évesítése meg sok száz óra mínuszt. A téli időszámítás azon kívül, hogy többet költhetnénk az év MINDEN napján áramra (nyáron is, mert ki kel 3 kor és ki fekszik 9-kor?) egész egyszerűen több sötétségben töltött időt jelent"

- szólt bejegyzésében a Máglyatűz c. könyv bestseller írója.

Mi köze van ehhez Putyinnak és az energiaválságnak?

Egy biztos: a döntő érv mindig is az energiahatékonyság és a spórolás volt, nem pedig az emberek és a különböző élőlények egészsége, vagy cirkadián ritmusa. Most sem alakul ez másként, hiszen az elmúlt időszakban grandiózus energiaválság bontakozott ki az orosz-ukrán háború következtében, emiatt az óraátállítás kérdése is egyre égetőbb. Az óriási energiaárak mellett elképzelhető, hogy az Európai Bizottságnak hamarabb kell végső döntést hoznia az óraátállítás kérdésében, mint hittük. Hiába vannak eszes érvek mindkét oldalon, rá kell lelni a legenergiahatékonyabb megoldásra.

„A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító rendszerterheltségi adatai jellemzően azt mutatják, hogy a tavaszi óraátállítás után 2–5 százalékkal csökken a fogyasztás, ezzel szemben az őszi óraátállítás után a korábbi naplemente miatt az esetek többségében emelkedik. Amennyiben kizárólag a gazdasági szempontokat vesszük figyelembe, egyértelműen a nyári időszámítás rögzítése mellett szólnak az érvek. Magyarország földrajzi elhelyezkedése és a természetes bioritmusunk szempontjából viszont a téli időszámítást tartják ideálisnak az egészségügyi szakemberek"

- idézi az Index a Világgazdaságban megszólaló Equilor elemzőjét, Varga Viktort.

Nem a legjelentősebb kérdése ez most jelenleg az európai külpolitikának, azonban évről évre húzódik az ügy megoldása, így az orosz-ukrán háború és Putyin közvetett hatása megsürgetheti a döntéshozókat.