Tudod, hogy miért pont május elsején van a munka ünnepe? Meg fogsz lepődni a szörnyű igazságon!

A munka ünnepének sötét története egészen 1817-ig nyúlik vissza, amikor a brit munkások elhatározták, hogy elegük van a napi akár 16 óra munkából, és 8 órára akarták maximalizálni a munkaidőt. Ekkor született meg a „nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció, nyolc óra pihenés” szlogen is, ami itthon persze a Beatrice 1990-ben kiadott slágerének köszönhetően „nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás”-ként maradt meg a legtöbb magyarnak.

A sztrájkok, tüntetések nem jártak annak idején sikerrel, mivel a résztvevőket kirúgták, így maradt a férfiak számára a napi nagyjából 16 órás munkaidő – viszont legalább annyit sikerült végül elérni, hogy ezek után a nőknek, illetve a gyerekeknek „csupán” 10 órát kellett robotolniuk.

1856. április 21-én már az ausztrálok is megelégelték a sok munkát, így Melbourne dolgozói sztrájkba kezdtek, ráadásul sikerrel jártak: 8 órára csökkent a munkaidejük, és még a bérük sem lett kevesebb.

Ez a siker később sokaknak reményt adott, 1886. május 1-jén például a chicagói munkás szakszervezetek sztrájkot és tüntetést szerveztek a 8 órás munkaidő bevezetéséért. Nagyjából 350 ezer ember vett részt ezeken a több napig tartó tiltakozásokon, de május 4-én tragédia történt, ugyanis anarchisták keveredtek a tömegbe, akik bombát dobtak a rendőrökre, ők pedig viszonzásul tüzet nyitottak:

rengeteg volt a halálos áldozat a rettenetes haymarketi zavargáson.

Pontosan emiatt a szörnyű esemény miatt szerveztek 1890. május 1-jén Párizsban is tüntetéseket a 8 órás munkanapokért – ők is sikerrel jártak, ráadásul az összefogás és a szolidaritást látva az Egyesült Államok 1891-ben a munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé nyilvánította ezt a napot.

1904-ben az amszterdami kongresszuson adtak ki nemzetközi felhívást, hogy ahol még nincs bevezetve a 8 órás munkaidő, ott ismét sztrájkoljanak és vonuljanak fel május 1-jén az emberek – ekkor fogalmazódott meg az ötlet, hogy ezen a napon a biztonság kedvéért egyik munkásnak sem kéne dolgoznia.

Végül szinte mindenhol sikerrel zárultak ezek a megmozdulások, így eljött a 8 órás munkanapok ideje, ráadásul több helyen később nemzeti ünneppé nyilvánították május 1-jét, Magyarországon például 1946 óta számít annak – egészen hihetetlen, hogy bizonyos szempontból mindez a haymarketi zavargással kezdődött.

1955-ben XII. Piusz pápa Munkás Szent József emléknapjává nyilvánította május 1-jét, így azóta katolikus ünnepnek számít – és ez javarészt az emberi kitartásnak köszönhető.