Megint jön az óraátállítás

Az 1980 óta Magyarországon is alkalmazott módszer azon alapul, hogy az órák átállításával a szokásos ébrenléti idő jobban egybeesik a természetes világosság idejével, ebből adódóan reggel 7 és este 10 óra között kevesebbet kell használni a világítást. A Mavir szakemberei évtizedek óta gyűjtik és elemzik a fogyasztási adatokat, ezekből évről évre megállapítható, hogy a módszerrel hazánk egy napi átlagos villamosenergia-fogyasztását, azaz csaknem 30-40 ezer háztartás éves felhasználását, 120 megawattórát lehet megspórolni. Ez megfelel egy közepes méretű magyar város teljes éves fogyasztásának.

Becsléseik szerint az óraátállítással a magyar fogyasztók évente a nyári időszámítás alatt összesen mintegy 4-5 milliárd forintot takaríthatnak meg villamosenergia-költségeikből. Mindez azonban nem csupán pénzügyi, hanem környezetvédelmi szempontból is rendkívül előnyös, hiszen az alacsonyabb fogyasztás kevesebb károsanyag-kibocsátással is jár. Bár a mai rohanó világunkban nem igazán tudni ebből mi látszik, és mennyire gázol az egészségünkbe ez az egész. Egy biztos, az átállítás rengeteg embert megvisel.

 

Svédországban és Amerikában is kimutatták, hogy az óraátállítás utáni hétfőn és kedden, az első munkanapokon körülbelül tíz százalékkal emelkedik a szívrohamok száma - mondta Kiss Róbert a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke az M1-en.

 

Minden, ami az "alvásidőnkbe gázol", az növeli a szív- és érrendszeri kockázatot. Kiss Róbert olyat mondott, amin most nagyon tessék megkapaszkodni: hétfőnként történik óraátállítás nélkül is a legtöbb stroke és szélütés. "Amikor elkezdünk dolgozni, meglátjuk a főnököt, ez érdekes módon egy olyan stressz, amitől néhányan infarktust kapnak", többen, mint máskor. A szakember vicceskedése is lehetne ez, nem tudtuk megállapítani, de a lényeg a stressz. Nekem jó a főnököm, így remélem egy hamar nem fogok szívrohamot kapni.

 

Az elnök kitért arra, hogy az egészséges szívű embereknél, különösen a nőknél a nagy stressz is képes olyan koszorúérgörcsöt okozni, amely akár infarktushoz is vezethet. Példaként említette, hogy földrengés idején egy óra alatt annyi infarktusos ember kerül kórházba, mint máskor 10-14 nap alatt.

Az infarktus jellemzően heves mellkasi fájdalmat jelent, amely a mellkas közepén vagy a bal karba kisugározva jelentkezik. Ilyenkor az ember rosszul érzi magát, verejtékezik, hányingere lehet vagy eleshet. Nem feltétlenül jelentkezik azonnali szívmegállás, de azzal is folytatódhat. Ilyenkor meg kell nézni a nyaki ütőeret, azt, hogy lüktet-e, az érintett vesz-e levegőt, ha egyik sincs, akkor meg kell kezdeni az újraélesztést és azonnal mentőt kell hívni. Így nagyon sok embert, Magyarországon akár naponta hetven embert meg lehetne menteni.

Na de nézzük mi újság a MÁV-nál. a hajnali két óra előtt Budapestről Szobra és Ceglédről Szolnokra induló egy-egy szerelvény a nyári időszámításnak megfelelően, legfeljebb hatvan perccel később érkezik a célállomására. Az eredetileg hajnali kettő és három óra között induló belföldi személyszállító vonatokat pedig három órakor indítják. Az óraátállítás Magyarországról induló és ide érkező nemzetközi szerelvényeket is érint: a Dacia nemzetközi vonatok, a Corona IC, az Ister EuroNight (EN), a Kálmán Imre EN, a Beograd gyorsvonat, a Metropol EN, a Latorca IC és a Traianus-Bononia IC várhatóan egyórás késéssel éri el a budapesti, illetve a külföldi végállomását.

A Budapestről induló, Varsón át Moszkvába közlekedő Varsovia EuroCity vonatok oroszországi menetrendje is változik a nyári időszámítás bevezetésével, mivel Oroszországban nem állítják át az órákat.