Vulkán mélyén találtak bizonyítékot az emberiség elfeledett múltjára

Szaúd-Arábiában lenyűgöző felfedezést tettek a régészek: egy ősi lávacsőben 7000 éves emberi település nyomait tárták fel. Az Umm Dzsirszan lávacső az ország leghosszabbja, és most kiderült, hogy nem csak a természet, de az ember is otthont talált benne évezredeken át.

A barlang falain ősi sziklarajzok díszelegnek, a földön pedig csontvázmaradványok hevernek. Ezek a leletek tanúsítják, hogy a lávacső nem csupán menedéket jelentett a sivatagi viharok és a vadállatok ellen, de pásztorok és jószágaik otthona is volt a neolitikumtól a bronzkorig, azaz i.e. 9500 és i.e. 1200 között.

A kutatók úgy vélik, hogy a barlang nem állandó lakóhelyként, hanem inkább megállóhelyként szolgált a sivatagot átszelő utazóknak. Itt pihenhettek, vizet meríthettek, és menedéket találhattak a forró napsugarak és a homokviharok elől.

A helyszínen talált rengeteg csontmaradvány elemzése alapján a régészek arra következtettek, hogy a barlanglakók fehérjében gazdag étrendet követtek. Főleg vadállatokat fogyasztottak, de az idők során egyre nagyobb szerepet kapott étrendjükben a növényi táplálék is, ami az oázisos mezőgazdaság fejlődésére utal a bronzkorban.

A szupervulkán kitörésének napja után csak pár ezer ember maradt a Földön

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Az állati maradványok elemzése pedig azt mutatta, hogy a barlanglakók kecskéket, juhokat, szarvasmarhákat és kutyákat tartottak. A falakon található sziklarajzok is ezeket az állatokat ábrázolják, ami alátámasztja a feltételezést, hogy a lávacsövet állattenyésztésre is használták.

A tudósok felfedezése rendkívül értékes betekintést nyújt az Arábiai-félsziget ősi lakóinak életébe. A kutatók úgy vélik, hogy a barlang fontos szerepet játszott a térség kulturális és gazdasági fejlődésében, és további kutatások révén még többet megtudhatunk a múlt rejtélyeiről.

Ez a lenyűgöző lelet arra emlékeztet minket, hogy a múlt titkai még mindig ott rejtőznek a föld mélyén és a sivatagi barlangok falain. A régészek munkája segít nekünk megérteni, hogyan éltek őseink, és hogyan alkalmazkodtak a zord környezethez.

Forrás: Iflscience