Kettéválasztották, pedig ez a magyar vármegye hatalmasabb volt egykor, mint Jamaika

Mindenki tudja, hogy Magyarországnak 19 megyéje van, illetve pár évvel ezelőtt a megyék nevét ismét visszaváltoztatták vármegyékre. Ezt a 19 vármegyét mindenki fejből tudja, úgy mint a székhelyüket is. Talán azt is tudjuk, hogy bár népesség szempontjából nagyon viszi a prímet Pest vármegye, területüket tekintve csupán a harmadik a lajstromban, ugyanis megelőzi Borsod-Abaúj-Zemplén vármegy és Bács-Kiskun vármegye is.

De nem mindig volt ez így.

Bács-Kiskun vármegye nagyságát tekintve akkora, hogy Magyarország 1/12-ét foglalja magában. Két vármegyéből született meg, Bács-Bodrog vármegye északi és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye déli részéből. Érdekesség az is, hogy a Bács név a vármegye nevében egy régi magyar településre, Bácsra utal, amely a trianoni békediktátum után a létrejövő új államalakulathoz került, majd 1941 és 1944 között már Magyarország része, aztán Jugoszláviához tartozik az újabb rendezés után a második világháború után.

Manapság 6000 lakosa van az újvidéki településnek.

Történetünk itt érkezik meg az egykor létezett, óriási magyar vármegyéhez, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez, amely egykor a Magyar Királyság legnagyobb és leggazdagabb vármegyéje volt, 1876-tól egészen a nagy megyerendezésig, 1950-ig létezett az ország közepén.

Kettéválasztották, két részéből pedig elsősorban Pest vármegye és Bács-Kiskun vármegye alakult ki.

A vármegye területe egykor 13 ezer négyzetkilométer volt, és legjobban úgy szemléltethetjük a nagyságát, hogy a világ sok, kisebb országánál, nagyobb területen terült el. Így többek között nagyobb volt, mint a mai Jamaika területe.

Azonban az is érdekesség, hogy - min arra az Index cikke is felhívja a figyelmet - korábban is, így 1950 előtt is általában úgy hivatkoznak Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyére, mint Pest vármegye.