Döbbenetes titkok rejtőznek a magyar erdők mélyén? El fogsz képedni, te is találkozhattál már ezekkel a csodálatos képződményekkel

A kaptárkövek szerte az országban megtalálhatók, ezek elsősorban olyan kúp alakú sziklaalakzatok, amelyekbe mélyedéseket, egyfajta fülkéket vágtak. A Pilisben és a Budai-hegységben is megtalálhatók, de leginkább Eger környékén, illetve a Bükkalján látni belőlük sokat.

Egyedülálló jelképei a magyar tájnak, így pedig 2016-ban a bükkaljai kőkultúra egyedülálló természeti jellege után Hungarikum címet kaptak.

Amúgy a Bükkalja területén található vulkáni tufákat elsősorban a miocén időszakában zajló vulkáni tevékenység alakította. A Bükkalja különleges képződményeit később a természet formálta ilyenné, ahogy ma láthatók. Ám a kúpokba preparált fülkék és mélyedések sokasága már az emberi tevékenység következménye.

A kaptárköveket az évszázadok alatt rengeteg szakértő és tudós kutatta már, az első nagy ismerőjük Bartalos Gyula volt, aki sokszor emléksziklaként, emlékkőként, netán sziklaszoborként hivatkozott a különlegességekre. Később azonban Saád Andor kutatásainak nyomán a kaptárkő vált közismert elnevezéssé.

A tudósokat és szakembereket elsősorban az osztja meg az alakzatokat illetően, hogy miért készítették ezeket a fülkéket, amelyekről azt is lehet tudni, hogy korábban lefedték őket az emberek. Több elképzelés is él azzal kapcsolatban, hogy miként funkcionálhattak. Többen síremlékként hivatkoztak ezekre, olyan fülkékként leírva a mélyedéseket, amelyekben az elhunytak hamvai kerülhettek. Mások áldozatbemutató szerepet tulajdonítottak ezeknek, és a honfoglaláskori magyarokkal kötötték össze őket.

Bartalos Gyula történész-régész pedig azt is megemlítette, hogy lehetséges, hogy méhészeti tevékenység folyt a fülkékben. Saád Andor kaptárkő lenevezése is ebből az elméletből indult ki. És bár a kaptárkövek eredetével kapcsolatban számos kétség merülhet fel tájolásukat és elhelyezkedésüket illetően, mindenesetre a ma legelfogadottabb vélemények szerint korai őseink, esetleg a Kárpát-medencében korábban itt élt népek méhészeti tevékenységéhez kapcsolódtak. Az első megjelenési időszakukat a 4-5. századra datálják a szakemberek.

Így néznek ki a kaptárkövek:

(Forrás: Wikipedia, Kaptarko.hu)