Berkiék elhagyták Magyarországot? Mennyi időre?

Berki Krisztián az utóbbi időben tematizálta a magyar bulvármédiát és a magyar celebvilág-mikrokozmoszt is a feltételezett büntetőfékezés-üggyel, illetve a Life TV-től való távozásával. Persze az évek alatt számtalan nagy nyilvánosságot megélt ügye volt már, például a hirhedt herevasalásos sztori, ami ma húsvétkor is téma volt egyes újságok lapjain.

Nemrég pedig érkezett a hír, hogy Mazsival elmentek nyaralni, méghozzá egy földi paradicsomba. Azt azonban egyelőre nem lehet tudni, hogy ponotsan hova, mivel Mazsi is titokzatos volt, és megkérdezte követőitől, hogy szerintük hol lehetnek. A játék pedig beindult. Mazsinál lehet kommentelni, közösségi oldala ezen funkcióját csupán Berki Krisztián függesztette fel.

Elhagyták az országot?

Biztos tudjátok, hogy a magyar bulvármédiában van egy olyan címadási módszer, hagyomány, tradíció amelyet most mi is választottunk, amelyben egy-egy celeb nyaralása, elutazása kapcsán úgy jelenik meg a cikk, hogy "XY elhagyta az országot"

Csak pár példa:

• Elhagyta az országot Sebestyén Balázs és családja: ide mentek (Blikk, a cikk lényege: Balázs elment a családjával síelni)

• Orbán Viktor elhagyta az országot (444, a cikk lényege: Orbán elutazott Bakuba egy rövid időre tárgyalni)

• Elhagyta az országot Weisz Fanni – fotók (Blikk, a cikk lényege: Weisz Fanni elment nyaralni Barcelonába)

• Elhagyta az országot Vujity Tvrtko és családja (Nők Lapja Café, a cikk lényege: na ez tűpontos cím volt, mivel Tvrtko tényleg elköltözött, méghozzá egy időre az USÁ-ba)

És hogy ezek a címek milyen asszociációt szülnek az agyunkban, így pedig mire játszanak rá az újságok? Elsősorban arra, hogy az illető elköltözött, migrált, emigrált egy új helyre, így pedig nemcsak arra leszünk kíváncsiak, hogy hova ment, hanem arra is rögtön, hogy miért cselekedett így.

Valami botrány, válás, esetleg egyéb intrikus ügy van a háttérben?

Ez egy teljesen egyedi, magyar címadási gyakorlat, a külföldi bulvár nem él vele. A dolog asszociációs volta a magyar történelemben, hagyományban gyökerezik, hiszen csak az utóbbi közel 150 évben több százezer magyar keresett új lehetőségeket külföldön, a 19. században a jobb megélhetési körülmények érdekében vándoroltak ki a magyarok, majd jött az 1848-as bukott szabadságharc, így a megtorlások miatt egy nagy emigrációs hullám is végigsöpört az országon, aztán jött a Horthy-korszak, a zsidótörvények, a második világháború, a Rákosi-éra, befutott 1956, majd a Kádár-korszakban is sokan döntöttek úgy politikai okokból, hogy köszönik szépen, és inkább külföldön teljesítik ki tehetségüket a hazai kötöttpályás rendszer lehetőségei miatt (sokakat azért erőteljesen pusholtak is).

Majd jöttek a kétezres évek, jöttek újabb kivándorlási hullámok, megesett, hogy London lett a második legnagyobb magyar város, és ez már mindenkinek kortárs tapasztalat. Rárakodott egy újabb réteg a kíváncsiságunkra, magunkban csendesen rákérdezünk, hogy mégis mivel fog kint foglalkozni kedvenc celebünk, ha mégis véletlen igaz a hír, hogy elhagyja az országot.

Az emigráció puszta emlegetése a Kádár-korszakban például tiltott dolog volt, hiszen azonnal 1956 és az utána következő megtorlásokat juttatta az emberek eszébe, a rendszer pedig nem szívesen beszélt erről. A hatvanas-hetvenes években a progresszív és kritikus magyar irodalom- és neoavantgárd filmművészet gyakran foglalkozott a kivándorlás kérdésével, hiszen ez azonnal adott a műveiknek egy kritikus értelmezési keretet.

A kulturális tudatunkba pedig azóta sincs ez a kérdés teljesen feldolgozva, miközben a kivándorlás újra erőteljes napi téma lett a politikában.

Egyáltalán nincs tehát messze a valóságtól ez a beszédmód, több százéves magyar hagyomány, kelet-közép-európai adottság, így pedig a bulvárnak nagyszerű terep, hogy kcisit visszaéljen a nyelvvel, kattintásokra váltva a mi kíváncsiságunkat. Az olvasó pedig épp ezért dől be neki minduntalan, mivel tudja, hogy a cím még abban az esetben sem állhat túl messze a valóságtól, ha szó szerint kell érteni,

hiszen a kivándorlás kortárs élmény.

_(Források: 

• _{Kultusz, kritika és nemzedéki lázadás,} 
• _{Migration, Narration, Identity,} 
• _{Az emigráció mint a magyar irodalomtörténeti gondolkodás szerkezeti problémája)}