Megkérdőjeleződött Stonehenge egész léte, otromba beavatkozásra készülnek az angolok

A körkörösen elrendezett kőtömbökből és földsáncokból álló Stonehenge nem a leglátványosabb ősi építménye a világnak, de kétségkívül az egyik legizgalmasabb. Hiszen azt sem tudjuk, milyen célt szolgált – csillagászati megfigyelőhely, druida templom vagy hajdani törzsek szövetségét, megbékélését szimbolizáló emlékhely egyaránt lehetett.

A megalitikus építmény végleges formája feltehetőleg három szakaszban alakult ki, mégpedig Krisztus előtt 3100 és 1100 között. A romjaiban is gyönyörű komplexum építőelemei az úgynevezett kék kövek (43 darab), amelyek Wales nyugati részéről származnak.

A régészek és geológusok a közelmúltban vizsgálták meg alaposabban azt a két kőbányát, ahonnan az ősi emberek – ismeretlen technikával – elcipelték az átlagosan 1-2 tonnás darabokat, nagyjából 225 kilométerrel odébbra, vagyis a jelenlegi helyükre.

A kutatások arra szolgáltattak bizonyítékot, hogy az újkőkor emberei már 300–500 esztendővel Stonehenge előtt aktívak voltak a két bányában. Elképzelhető, hogy a Dél-Angliába való szállítást megelőzően ott helyben megalkották a kőköröket, aztán valamiért úgy döntöttek, hogy a jelenlegi területen jobb helyük volna.

Tavaly karácsony környékén egy nagyobb fajta botrány is kirobbant Stonehenge miatt. 700-nál is több régész írta alá azt a nyílt levelet, amelynek egy nyilvánvaló őrültség megakadályozása a célja.

A tervek szerint 1,7 milliárd font költséggel 3,2 kilométer hosszú alagút épülne a kőkörök szomszédságában. Ez egyrészt megfosztaná szentségétől a helyet, de az is elképzelhető, hogy az UNESCO világörökségi listájáról is lekerülne miatta Stonehenge.

A nemzeti autópályaépítő társaság szerint az alagút még mindig jobb megoldás, mint a normál autópálya, hiszen az elvezetné a járművek zaját, és a kilátást sem zavarná. Az ő érveik is megérthetők, hiszen ezzel a megoldással részben tehermentesítenék az A303-as utat, és lerövidítenék a távot.

A szembenálló felek között egyelőre patthelyzet alakult ki, úgy tűnik, a döntéshozók nem léphetnek túl könnyedén ezen a kényes témán. Július végén a kormányzat meghátrálni látszott, bár kérdés, hogy az átépítés végleg lekerül-e a napirendről, vagy csak addig, amíg elül a vihar.

Így nézne ki Stonehenge környéke a barbár átépítés után: