Furcsa dolog történik ma a Nappal, az év legsötétebb órái előtt állunk

Nem számít, hol tartózkodtunk a napokban a Földgömbön, a Nap elérte a bolygónk legdélibb látható helyzetét. Vagyis ma van a téli napforduló, ez akkor következik be, amikor a Föld bármelyik pólusa eléri maximális dőlésszögét a Naptól.

Napforduló évi kétszer fordul elő, minden féltekén, az északin és délin is egyszer van téli és nyári napforduló. A téli napforduló decemberben az a nap, amikor az év legrövidebb nappalára számíthatunk és ezzel együtt az év leghosszabb éjszakája következik. Minden sarkvidéken folyamatos sötétség vagy szürkület tapasztalható a téli napforduló körül, aligha jön fel az égre a Nap. Edinburgh-ben, Skócia fővárosában például az emberek hét óránál kevesebb nappali fényt kapnak, a Nap helyi idő szerint 15:39-kor nyugszik le. Az Északi-sarkon október óta nem volt napkelte, és még néhány hónapig nem is fog. 

Az időpont pedig igencsak meghatározott, általában december 21. vagy 22, vagyis csütörtök este vagy péntek hajnalban érhette el a Nap a Föld a maximális dőlésszögét a Naptól. Ez az időpont jelzi az évszak csillagászati változását, az északi féltekén a tél kezdetét jelenti. A déli féltekén pedig teljesen az ellentettje történik: beköszönt a nyár.

A "napforduló" kifejezés a latin nyelvből származik, és a fordítása azt jelenti, hogy "a Nap áll" vagy "a Nap megállt". Máshol Dongzhi az elnevezése, amely nem más jelent, mint a "tél szélsőségét" vagy a "legrövidebb napot". 

Az őskor óta a téli napforduló az év jelentős időszaka számos kultúrában, és ünnepek és rituálék is kapcsolódnak hozzá. Jelezte a Nap szimbolikus halálát és újjászületését, mivel a nappali órák fokozatos csökkenése megfordul és újra növekedni kezd. Néhány ókori műemlék, például Newgrange, Stonehenge és Cahokia Woodhenge a téli napforduló napfelkeltéhez vagy napnyugtájához igazodik.

Forrás: IFL Science, Wikipédia