12 titokzatos szerzetes élt a semmi közepén egy szigeten, aztán eltűntek onnan
Olvass tovább...
A fantasy-regények néha szegényes fantáziájúnak tűnnek a valósághoz képest.
A magyar történelem bővelkedik az izgalmas történetekben. Sok ezek közül széles körben ismert, sok viszont egyáltalán nem. Nem vagyunk benne biztosak, ha ma azt mondjuk, hogy Pálos-rend, akkor mindenki azonnal tudja kikről is van szó, pedig a szerzetesrend bizony az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, és olyan elképesztő eredettörténete van, amihez képest a Da Vinci-kód gyenge ponyvaregény csupán.
Olvass tovább...
A Pálos-rend története a 13. századba nyúlik vissza. A 13. század magyarországi történelme középkori mércével nézve jól dokumentált - ez a tatárjárás, illetve egy másik, kevésbé ismert esemény korszaka, amelyről már portálunk is írt: ekkor működött a magyarországi inkvizíció, ekkor folytatták le az úgynevezett táltos pereket a magyar őshagyomány akkori képviselőivel szemben, ahogy azt az alábbi cikkünkben kifejtettük:
Olvass tovább...
A Pálos-rend ebben az időszakban alakult, alapítója Boldog Özséb. Özséb, latin nevén Eusebius egyházi kanonok volt, származásáról túl sokat nem tudunk, egyes források szerint egy "híres magyar családból" származott.
Özséb komoly karriert futott be az egyházban, több könyvet is írt, főleg az egyházjoggal foglalkozott. Már ekkor is élénk kapcsolatot tartott fenn a remetékkel: az 1200-as években az országban mindenfelé működtek remeteségek, amikről az ország lakosságának is tudása volt. Özséb főleg akkor kerül kapcsolatba velük, amikor azok bejöttek a városba, és neki is megtetszett a remeteélet, ám ekkor még nem kapott engedélyt felettesétől a remete-életmód folytatására.
Csak a tatárjárás után, 1246-ban engedélyezték számára azt, ekkor vagyonát szétosztotta, és a 2 társával egy a Pilis hegységben lévő barlangba vonult, ami elé egy hatalmas fakeresztet állított.
A kereszt elé Özséb rendszeresen kijárt imádkozni, amikor látomása támadt: az erdőben mindenfelé szétszóratva a barlangokban apró lángokat látott, amelyek az ő keresztjénél gyűltek össze, hatalmas világossággá összeolvadva. Özséb egyértelmű üzenetet kapott: gyűjtse össze az országban élő remetéket egy szeretet-közösségbe.
Özséb nekiállt dolgozni, és nagy erőfeszítések árán sikerült meggyőzni az országban szétszórtan élő remetéket, hogy csatlakozzanak hozzá. Kolostort építettek, és Aquinoi Szent Tamás közbenjárásával végül IV. Orbán pápa engedélyét is elnyerték, Remete Szent Pál után a szerzetesrend a Pálos-rend nevet kapta.
A történet hivatalos része ennyi, azonban ha kicsit mögé nézünk a történéseknek, nagyon izgalmas történet kerekedik. Az alábbi összefüggéseket e sorok írója egy barátja segítségével (Hortoványi Kettős Tamás nagymarosi költő-képzőművész-zenész) kutatta ki, és találta közlésre érdemesnek.
Az első, amit meg kell vizsgálnunk, hogy vajon kik lehettek ezek a remeték, akik barlangokban éltek. Nem túl nehéz meglátni a táltosokkal való összefüggést: mivel az inkvizíció után hivatalosan nem gyakorolhatták hivatásukat, bujkálásra kényszerülhettek, a remete-élet pedig még a legalitás éveiben sem állt távol a táltosoktól. Özséb látomását a tatárjárás és a táltos-perek után kapta, és hát mikor máskor kellett volna összegyűjteni a megmaradt tudást, miután mind a külső, mind "belső" ellenség megtizedelte az őshagyomány képviselőit?
Ha megvizsgáljuk a Pálos-rendi kolostorok tevékenységét, kiemelt a gyógynövényekkel való foglalkozás és a kert vezetése - a táltosok voltak a gyógynövények egykori legnagyobb ismerői. Mátyás királyról úgy tartja a hagyomány, hogy udvarában táltost is tartott - Mátyás volt a Pálos-rend egyik legnagyobb patrónusa.
És ha az nem lenne elég, mi magunk is egy kalandfilm-szereplőjének érezhetjük magunkat, ha ellátogatunk Márianosztrára. Márianosztrán található egy pálos templom, ahol található egy pálosok által festett festmény Máriáról, ahogy a kis Jézust tartja a kezében.
Olvass tovább...
Bár ez hivatalosan soha nem lett megerősítve, így olvasóink döntésére bízzuk a kérdést, de számunkra nagyon úgy tűnik, hogy bizony a gyermek Jézus lábujján 6 lábujj van, és Mária jobb keze is nagyon trükkösen, de mintha 6 ujjal lenne ábrázolva.
A plusz végtag a hagyományban a táltosi kiválasztottság jele, és nagyon elképzelhető, hogy a táltosok Jézusban táltos-testvérüket vélték felfedezni - ahogy a táltos-perek alatt a legszigorúbb katolikus inkvizítorok is megjegyezték, "contra fide nihil est", vagyis a hittételek ellen soha nem vétettek a táltosok.
A Pálos-rend ellen a második világháborút követően kiépülő vérszomjas, gyalázatos, alávaló kommunista diktatúra elképesztő mértékű irtóhadjáratot folytatott, rengeteg rendtagot gyilkoltak meg. A rendet kétségkívül belengi a misztikum, története világviszonylatban is kiemelt spirituális jelentőségű, minden magyarnak csak javasolni tudjuk a történelmük tanulmányozását.
És hogy Özséb miért nem szent, miért "csak" boldog? A Pálos-rend ars poeticaja, hogy közülük nem kell senkit szentté avatni, ugyanis pálos-rendi szerzetes nem is lehet más, csak aki szent - átgondolásra érdemes vezérfonal, különösen ilyen sötét időkben, amelyeket most élünk.