Ókori viccből derült ki az igazság: prostituáltak építették az egyiptomi piramisokat

Bár az ókori Egyiptom lakói nem a humorérzékkel írták be magukat a történelemkönvekbe, valójában nagy rajongói voltak az komédiának, és bár a szellemeskedéseik nagy része a történelem homályába veszett, a görög filozófus és történész, Hérodotosz emlékiratai között találunk néhány poénfoszlányt. Az ókori írástudó az i. e. 5. században Egyiptomban tett utazása során számos helyi viccet és népmesét jegyzett fel, amelyek közül néhányat a Michigani Egyetem klasszika szakos hallgatója, Alex Tarbet doktori disszertációjában mutat be és elemez.

Az ókori "szóbeli graffiti" egyik figyelemre méltó példája a gízai Nagy Piramis előtt álló piramis építésére vonatkozik, amelyet Khufu fáraó, más néven Kheopsz fáraó építtetett. A Hérodotosz által feljegyzett nyelvi elbeszélés szerint Kheopsz saját lányát kényszerítette prostitúcióra, amikor anyagi nehézségei támadtak. A királyi lány azonban amellett, hogy fizetséget szedett a kuncsaftjaitól, "minden férfitól, aki szexelt vele, egyetlen követ kért".

"Azt mondják, így épült a piramis, éppen ezekből a kövekből!" - viccelődött a névtelen ókori humorista, majd kifejtette, hogy "minden oldala százötven láb hosszú... Én magam mértem le ezeket a piramisokat".

Úgy tűnik tehát, hogy egyes ókori egyiptomiak távolról sem voltak büszkék országuk legikonikusabb műemlékeire, hanem kigúnyolták a híres piramisokat. Tarbet szerint a köznép megvetette Kheopsz "önhittségének és önzésének emlékműveit", amelyeket az elszegényedett parasztok fájó végtagjai építettek.

A fáraó popsiját külön orvos felügyelte az ókori Egyiptomban, de a munkáját egyáltalán nem tartotta kínosnak

Olvass tovább...

"Valójában a közelben élő egyiptomiak annyira gyűlölték a dolgok látványát, hogy még Kheopsz nevét sem voltak hajlandók kimondani" - írja Tarbet. Ehelyett egyes helyiek egy helyi pásztor nevével utaltak a piramisokra, valószínűleg azért, mert a birkaürülék "hajlamos úgy kinézni, mint az egymásra rakott kis kövek", így "az ő verziójukban, a Hérodotosz számára előadott szóbeli változatban valójában a nép érdeme a piramisok felépítése, nevezetesen a helyi férfiaké, akik bordélyházba mentek és behatoltak a királyi családba (szó szerint)" - magyarázza Tarbet.

A Kheopsz lányáról és a piramisról szóló vicc azonban a kutató szerint több volt, mint olcsó nevetés - módot adott arra, hogy az egyiptomiak magukénak érezzék ezeknek az ősi csodáknak a történetét.