Riadóztatták a rohamrendőröket, hátborzongató lény tűnt fel egy WC-ben

A hírek szerint a bangladeshi Gazipur város egyik üzemében, több mint 3000 megrettent munkás tiltakozott az épületben folytatott munkavégzés ellen, közülük több tucatnyian meg is rongálták a gyárat, mire a rendőrség könnygázt alkalmazott a zavargások elfojtására, ugyanis nem ez az első eset, hogy a délkelet-ázsiai ruhagyárak dolgozói látszólag rejtélyes és megmagyarázhatatlan egészségügyi problémákkal betegednek meg. 2011-ben kambodzsai cipő- és ruhagyárak több mint 1000 dolgozója számolt be fáradtságról, szédülésről és hányingerről. Pihenés és orvosi ellátás után természetesen felépültek és visszamentek dolgozni és csak nagyon kevesen számoltak be tartós tünetekről, ha egyáltalán voltak ilyenek. Nem találtak olyan méreganyagokat vagy környezeti szennyeződéseket, amelyek a tüneteket okozhatták volna.

De hasonló események történtek Bangladesben az elmúlt hetekben, Daka fővárosában és más gyárvárosokban dolgozók százai panaszkodtak kisebb tünetekkel nyilvánvaló ok nélküli rosszullétre. Az egészségügyi hatóságok arra a következtetésre jutottak, hogy az esetek többsége csak a tömeges hisztéria miatt történt, vagyis más néven ez nem más, mint tömeges szociogén betegség. Ez gyakran akkor jelenik meg, amikor a stressz alatt álló egyének tudat alatt tüneteket produkálnak, amelyek fizikailag is megjelennek testükön, amelyek hasonló stresszhelyzetben lévő személyek mellett tartózkodva úgymond továbbadva a munkatársakon is megjelenhetnek. Egy vírus esetében ez érthető is lenne, csakhogy ezt az egészet csak az elme idézi elő és semmiféle fertőzés nincs jelen a térben.

Na de mi a helyzet a szellemmel a vécében, amely kiváltotta a zavargásokat?

Ez az eset abból a szempontból szokatlan, hogy a tömeghisztériák jellemzően nem járnak szellemekkel. Azonban mind a kísértetek, mind a hisztériák gyakran szokatlan vagy (látszólag) megmagyarázhatatlan jelenségekkel kezdődnek. Csak egy kis lépés a titokzatos, észrevehetetlen egészségügyi veszély (talán rejtett gázszivárgás vagy más potenciálisan fenyegető mérgező anyag) miatti aggódástól egy titokzatos, láthatatlan jelenlét miatt. A szellemekben való hit széles körben elterjedt a nagyrészt muszlim bangladesi lakosság körében, és nem ritka, hogy a balesetek és betegségek miatt a gonosz szellemeket okolják.

Fontos megjegyezni, hogy a gyári munkások ezrei közül csak kevesen, ha egyáltalán nem állították, hogy személyesen találkoztak a szellemmel, vagy bármi közük volt hozzá. És úgy tűnik, maga a nő nem állította, hogy valóban látta a szellemet; ehelyett azt mondta, rosszul érzi magát, és feltételezte, hogy egy szellem a felelős mindezért, akit a wc-ben érzékelt.

A Közel-Keleten és Ázsiában a fürdőszobai szellemjelenségek abszolút nem ritkák. A japán folklór például sok esetben dzsinnekről vagy éppen Hanako-sanról, a női fürdőszobákban lakozó szellemekről mesél. A textilgyár pedig tökéletes helyszínt ad ezeknek a hiedelembéli entitásoknak, akikben az ott dolgozók többsége kétséget kizáróan hisz. Ráadásul a gyár vezetősége is, akik néhány napra teljesen bezárták az eset után a gyárat, leállították a termelést és szakszerű rituális ördögűzést végeztek annak érdekében, hogy az összes ártó szellemet eltávolítsák az épületből. Ez a cselekedet elég bizalmat adott a dolgozóknak, hogy mire visszamennek, az épület teljes egészében szellemmentes lesz, legalábbis addig biztosan, amíg valaki nem tapasztal ismételten valami furcsaságot.