A horrorisztikus járvány miatt eltűnt egy magyar nagyváros - a szenvedésnek még ma is van lenyomata

A sötét középkort végigkísérő pestist valószínűleg senkinek sem kell bemutatni a történelemben. Az 1894-ig gyógyíthatatlannak számító fekete halál kórokozóját a svájci Alexandre Yersin, a Pasteur Intézet mikrobiológusa egy hongkongi kiküldetése idején fedezte fel.

Európa azóta sem látott nagyobb méretű járványt, ami ennyi halált okozott volna. A 14. században a Krím-felszigetről hazamenekülő olasz hajósok hozták magukkal a betegséget, és 1347-ben robbant ki a legnagyobb Európai járvány.

Hogyan tizedelte meg Európát az első pestisjárvány?

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Ez gyakorlatilag Európa népesedéstörténetének máig legnagyobb katasztrófája. Magyarországot ez sokáig elkerülte, de aztán 1349 tavaszán csak megérkezett hozzánk, de ekkor azért már veszített az erejéből.

Sajnos gyakran fordultak elő hazánkban az 1349-esnél kisebb járványok, melyekkel szemben a kor orvostudománya tehetetlen volt. A pestist úgy lehetett a legjobban túlélni, ha az emberek elmenekültek előle gyéren lakott területekre.

Rettenetes fertőzést mutattak ki egy férfiban: gyilkos járvány várhat ránk?

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Hihetetlen belegondolni, de a pestis anno gyakorlatilag eltüntetett egy egész nagyvárost Magyarországon. Dr. Tóth Imre, a Soproni Múzeum igazgatója anno elmondta, hogy 1409-ben a pestis Sopron szinte teljes lakosságát elpusztította.

A kegyetlen betegség 1679-ben is visszatért, aminek a mai napig van lenyomata. Amit mi Szentháromság-szoborként ismerünk, az voltaképpen egy pestissel kapcsolatos fogadalmi oszlop.

„A védekezés egyik módját abban látták a kortársak, hogy oszlopot állítanak és fogadalmat tesznek annál. A soproni szobrot Löwenburg Jakab állíttatta azért, hogy felesége, Késmárki Thököly Katalin megmeneküljön a járvány elől. Ez azonban sajnos nem sikerült neki. Érdekesség az ilyen oszlopokkal kapcsolatban, hogy voltak olyanok, amelyek aljába eltemették a kór egy áldozatát, mert úgy biztosabbnak érezték az emelvény hatását”

- mesélte el a Sopron Médiának az érdekességet a szakember.

Később a Rákóczi-szabadságharc utolsó éveiben, 1708-tól hatalmas pestisjárvány pusztított. Becslések szerint a harcokban 80 ezer ember halt meg, míg a járványban 410 ezer.