Titkos magyar dokumentumok a Csernobili katasztrófáról: sokkal több honfitársunkkal végzett a gyilkos anyag, mint azt eddig sejtettük

A történetet valószínűleg már mindenki ismeri, az HBO egy igen elismert sorozatban dolgozta fel a világot megrengető tragédiát. Azonban a magyar vonatkozásáról már jóval kevesebb az információnk. Összeszedtük hát, hogy mi az, amit tudunk:

A robbanás után a szovjetek napokig nem nyilatkoztak, nem adtak ki semmilyen közleményt. Svédország vette először észre (mérte meg) a sugárfertőzést a saját területei felett, a többi ország innen értesült a katasztrófáról.

Magyarországon sem történt hivatalos bejelentés, pedig egyes források szerint az akkori Néphadsereg felsővezetői már a robbanás után 1 nappal, április 27-én értesültek arról, hogy baj történt. Az éppen beosztott magyar katonák sugárzásmérője több helyen is magas értéket mutatott, ami mindenképpen aggodalomra adott okot. Erre egy lezárt csernobili akta alapján lehet következtetni, azonban az abba foglaltak igen zavarosak és hiányosak voltak.

Az ebben foglalt információkat többen megkérdőjelezik, ugyanis hivatalos mérések szerint április 29-nél előbb a sugárzás nem érhetett ide, annál korábban nem mérhettek volna kiugró eredményt.

Néhány érintett a személyes tapasztalatait meséli el, ami talán segít megérteni ezt az ellentmondást.

Horváth László őrnagy, aki az egyik műszaki alakulatnál töltött be fontos pozíciót, főhadnagy volt, a kérdéses napon pedig éppen ügyeletes tiszti szolgálatot végzett. A videóban elmeséli, hogyan zajlott egy napjuk, illetve mi történt pontosan, azon a napon. A napi kötelező jelentés egyik része volt az, amit ő csak nyolcas pontként említ, mely a vegyi anyagok vizsgálatát, mérését jelenti.

A válasz erre mindig ugyanaz volt:

,,A nyolcas fejezetre a jelentésem nemleges" - hangzik el a videóban.

A mérés a következőképpen zajlott: a szolgálatot teljesítő egységből 2 embert felküldtek az ötödik emeletre, a mérőeszközökkel, azonban most a megszokottól merőben más értéket mutattak az ezközök.

,,Kegyetlen magas eredményeket mutatott" - szó szerint idézve

Az eredményt érthető módon nem hitték el, így az őrnagy (aki ott volt velük), elemcserére adott utasítást. Mivel az eredmény a harmadik elemcsere után is változatlan volt, így jelentették ezt az illetékeseknek, akik új mérést követeltek. Ezután az ország összes pontján lévő bázisba hívást intéztek, a mért érték pedig mindenhol magas volt.

Innen már tudni lehetett, hogy nagy a baj. A hívások a Honvédelmi Minisztériumba futottak be, akik már értesültek az eredményekről.

A mérést végző tisztek tájékoztatást nem kaptak, Horváth László őrnagy egy véletlen folytán tudta meg, hogy mi történt. Találkozott egy minisztériumi alkalmazottal, aki beavatta az eseményekbe. Napokig ment még a telefonálás, hivatalos tájékoztatás ezután nem történt, félinformációkból próbálták öszetenni a teljes képet. Hivatalosan pár nap múlva közölték a pontos tényeket, amikor már a többi országból is aggasztó mérési eredmények érkeztek. Azonban ez a tájékoztatás csak a katonaságnak szólt, szigorúan titkos információként a lakosságot nem értesíthették. Ezután tartottak egy hivatalos eligazítást, amiben elmesélték a csernobili történéseket.

Ezzel áll szemben egy másik verzió: állítólag a szovjetek már április 27-én elküldték a vészjelzést a közelítő sugárfelhőről, erre a minisztérium úgy emlékszik, hogy 28-án történt, mindenesetre az eseményhez viszonylag közel.

A vezetés már korábban sejtette, hogy probléma lehet, ugyanis a villamosenergia import csökkentését kérték a katasztrófa előtt, ami szokatlan volt és gyanakvásra adott okot.

Egy másik irat alapján, mely Berki Mihály (aki a polgári védelem országos tűzparancsnoka volt) nyilatkozata alapján készült, a szovjet tájékoztatás már április 26-án délelőtt megérkezett, azonban később már nem érkezett tőlük semmilyen hír.

Magyarország gyorsan reagált: Létrehoztak egy védelmi bizottságot (április 30-án), mely szakértőkből állt és a folyamatos felügyelet volt a feladatuk, illetve legyártottak másfél millió jódtablettát. Emellett több, lakosságot is érintő döntés született: amennyiben a helyzet súlyosbodik, akkor a 60 év alattiaknak betiltanák a tej fogyasztását, zöldséget egyáltalán nem lehetett volna fogyasztani és az ivóvizet is korlátozták volna. Itt foglalkoztak azzal is, hogy nekünk kell-e más országokat tájékoztatni, azonban ebben a kérdésben végül Molnár Miklós ezredes szava döntött, aki a Polgári Védelem Országos Parancsnokságának vezetője volt. Csak a magyar lakosságot tájékoztatták, illetve összeraktak egy javaslatcsomagot az osztrák kormány számára, mivel Ausztria fertőzöttebb volt, mint Magyarország.

Április 29-én délután 16:15-kor érkezett egy távirat Monori István kijevi főkonzultól, melyben megerősítette:

A baleset valóban megtörtént, sugárveszély fenyeget.

Április 28-án Bedő Iván, aki a Magyar Rádió hírszerkesztőinek a vezetője azt a döntést hozta, hogy este 10 órakor hírt adnak a balesetről, mivel addigra már a BBC is tudosított az esetről. A pártvezető ezután büntetőintézkedés alá vonta Bedőt és betiltotta a hír további terjesztését.

Az április 29-i mérések szerint, melyet a Központi Fizikai Kutatóintézet végzett, 17,5-ös értéket mutatott, mely normálisnak számít, azonban még így is 8-szor nagyobb, mint amit eddig mértek. Ezt az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Intézet erősítette meg. Ők intézték azokat a telefonokat is, melyekkel az iskolákat és az óvodákat figyelmeztették, hogy ne engedjék ki a gyerekeket az udvarra, ám ezt akkor az erős napfénnyel magyarázták.

Május elsején hat megyében betiltották az állatok legeltetését és a tejfogyasztást hivatalosan is veszélyesnek minősítették. Május 2-án erről a lakosságot is tájékoztatták, május 5-én pedig elkezdték vizsgálni, hogy mely élelmiszerek lehetnek még fertőzöttek, erről pedig listát készítettek. Az azonban nem tisztázott, hogy ezt valóban nyilvánosságra hozták-e.

Ez én júliusában készült egy átfogó jelentés a sugárzás magyarországi hatásairól, melyet az Országos Atomenergiai Bizottság állított össze, ők azonban azt nyilatkozták, hogy a sugárzás csak április 30-án érhetett Magyarországra.

Ezt erősíti meg az is, hogy április 29 és 30 között egy erősen felhígult állapotú sugárfelhőt észleltek, mely több megyénken is keresztülvonult.

Az Országos Meteorológiai Szolgálatot is bevonták, folyamatosan monitorozniuk kellett az eseményeket. A sugárzás leginkább Győr-Moson-Sopron és Vas megyét érintette, a legmagasabb értéket pedig Szombathelyen mérték.

További érdekesség, hogy a magyar pártvezetésnek már mindenképp tudnia kellett a fertőzésről, azonban a munka ünnepét változatlanul megtartották, tömeges felvonulásokkal, a nyílt utcán.

A májusi napokban érkezett egy második sugárfelhő hullám, amely már az egész országot érintette. A becslések szerint a kiszabadult veszélyes anyag 0,06 százaléka került hazánkba és még ezzel az értékkel is a közepesen szennyezett országokhoz tartozott, de az európai veszélyes területek listájára már nem került rá.

1987-től egyre gyakoribb téma volt az orvosok között a fertőzés egészségügyi hatása, aggasztó volt az is, hogy Budapest X. kerületében egy év alatt kiguróan megnőtt a tüfőrákos betegek száma.

Az országban beutazási tilalom volt érvényben. Így az import árut a magyar kamionosok hozták be, akik gyakran Kijeven keresztül utaztak, itt pedig olyan súlyosan megfertőződtek, hogy többen éveken belül elhaláloztak. A WHO ennek összefüggéseit a mai napig cáfolja, azonban akik orvoshoz kerültek, azoknál megállapították a sugárfertőzést.

Még több érdekességet az alábbi videóban találhatsz: