Egy magyar nagybankkal szivattak meg egy csomó embert - 5+2 hihetetlen áprilisi tréfa, amitől eldobod az agyad, mégis bedőltek nekik

Az áprilisi tréfák története évszázadokkal korábbra nyúlik vissza, ahogy arról már mi is írtunk. Bár eredetét sokan sokféleképpen magyarázzák, egy dolog számít csak igazán, hogy van egy nap az évben, amikor mindenki szabadon bolondozhat. A tréfáknak tényleg csak a fantáziánk szab határt, de azért érdemes ésszel bolondoznunk. A történelemben akadt pár olyan híressé vált áprilisi átverés, amit ma már nehezen tudunk elhinni, hogy egyáltalán működhetett, de ne gondoljuk, hogy mi már biztonságban vagyunk. A kreativitás és a humor találkozása még ma is bárkit megtréfálhat.

Eredetileg nem így kezdődött a Nemzeti dal? 5+2 érdekesség március 15-ről, amit minden magyarnak tudnia kell

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Ember a palackban, vagy csak a hülyeség szelleme?

1749-ben a londoni újságok adtak hírt arról az őrületes produkcióról, amit egy művész kívánt előadni a Royal Haymarket Színházban a nagyérdemű publikum szórakoztatására. A felhívás lényege az volt, hogy egy hatalmas üvegbe préseli magát a nézők szeme láttára, majd belülről fogja énekével elbűvölni hallgatóságát.

A különleges műsort rengetegen akarták saját szemükkel megtekinteni, de nagyot kellett csalódniuk, amikor kiderült, hogy csak egy átverés volt az egész. A morbid tréfa kiötlői Portland hercege és Chesterfield grófja voltak, akik fogadást kötöttek egymással, hogy egy lehetetlenségnek hangzó hirdetéssel is képesek megtölteni a színházat érdeklődőkkel. Végülis sikerrel jártak, bár a felbőszült emberek aligha köszönték meg nekik az átverést.

Amerika legagyafúrtabb rablása

Fort Knox már önmagában is egy valóságos legenda. Ez a híres katonai erődítmény az Amerikai Egyesült Államok Kentucky államában található és annak köszönheti jól csengő nevét, itt őrizték az USA aranykészleteinek jelentős részét. A világ talán legbiztonságosabb helye, ahová még egy bolha sem juthat be engedély nélkül, vagy mégis?

A History cikke szerint 1905 áprilisában robbant a hírlapi bomba: a Berliner Tageblatt nevű német újság adott hírt arról az őrületesen agyafúrt bűncselekményről, melynek révén amerikai milliárdosok egy csoportja bűnözőkkel szövetkezve közel hároméves munkával alagutat ásott az USA államkincstára alá, és sikerrel megkaparintotta az Egyesült Államok ott őrzött ezüst- és aranytartalékát.

Annyira jól és részletesen sikerült írás volt, hogy rengeteg európai, köztük magyar, lap is átvették. Sőt, akadt olyan, amelyik a részletes leírás alapján még rajzot is közzétett a bűneset elkövetőiről és a kincsekkel megrakott hajóról, amivel menekültek. Természetesen egy szó sem volt igaz a történetből, bár a cikket közlő lap valóban kincsre lelt, annyi példányt sikerült eladniuk belőle a hatalmas érdeklődésre való tekintettel.

Egy nyugdíjas bácsi a világ legkeményebb bűnözője? – vagy csak túl sok Szökést nézett unalmában

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Amikor madárnak nézték az embereket

Valami bűzlik Dániában, mondjuk egy jól sikerült átverés miatt? 1980-ban tömegesen dőltek be az emberek annak a hamis hírnek, amely szerint 20 koronás bankjegyeik hamisak. Azokról a pénzekről volt szó, amelyek két verebet ábrázoltak egyik oldalukon, de a képen csak három láb volt felfedezhető. Ezt használta ki a Roskilde Tidende című lap, ami szétkürtölte, hogy ezek a március 11-én kibocsátott bankjegyek mind hamisak.

A Nemzeti Banknak sokáig kellett magyarázkodnia az ijedt embereknek, hogy szó sincs bűnesetről, hamisítás helyett csak egy hírlapi kacsa áldozataivá váltak. Ettől még persze mondhatnánk, hogy kilóg a lóláb, ami most egy verébé, de attól még valami bizony nagyon kilógott. Az emberek pedig megint lépre mentek.

A nagy macskafrász

2011-ben a „Money” nevű online befektetési tanácsadó a brit macskatartókat vette célba jól sikerült tréfájával. Azt állították, hogy Anglia és Wales valamennyi macskatulajdonosának 40 font macskaadót kell fizetnie egy új törvény értelmében. Azért a javukra legyen mondva, a vicc élén enyhítendő azt is közölték, hogy mindenki, aki befizette a macskaadót, kapni fog egy igazolványt kedvence képével, illetve egy adóhatósági igazolást a befizetésről.  Bár közel sem biztos, hogy ezzel a lépéssel olyan sokat enyhítettek volna a tréfán.

Egy magyar bank tündéri története

1999-ben a londoni Sunday Telegraph adott hírt egy magas kamatot fizető megtakarítási bankszámláról, amivel rögtön felkeltették az emberek figyelmét. A szó szerint mesés ajánlat szerintük a Loof Lirpa nevű magyar nagybank brit leányvállalatának köszönhető, amely a magas kamatot „járműipari befektetések, swapállományok, opciós ajánlatok és tündérek” ügyes elegye révén tudja biztosítani. A tündérek jelenléte úgy tűnik, senkiben nem keltett gyanakvást, mint ahogy a bank neve sem, melyet elegendő lett volna visszafelé is elolvasniuk, hogy azonnal kiderüljön a turpisság: Loof Lirpa egyenlő April Fool.

Egy nagy ugrás az emberiségnek

Az előző átverésekhez mérten talán visszafogottabb, de mégis hatásos tréfa kapcsolódik a híres csillagász, Matrick Moore nevéhez. Az ismert tudós 1976-ben a BBC rádióműsorában bejelentette, hogy 9 óra 47 perckor egy rendkívül ritka csillagászati együttállás miatt megvalósul a Jovian-Plutonian nevű gravitációs hatás. Ennek köszönhetően rövid időre érezhetően csökkenni fog a földi gravitáció és a levegőbe ugorva úgy érezhetjük magunkat, mintha rövid ideig lebegnénk.

Mondanunk sem kell, hogy nagyon sokan elhitték ezt és a megadott pillanatban a szigetország megtelt lelkesen ugráló emberekkel. Lebegni persze egyiküknek sem sikerült, de azért nem volt haszontalan a próbálkozás. A lábizma mindenkinek sokat fejlődött és sikerült ledolgozniuk jónéhány kalóriát.

Az első televízió okosító készülék

Manapság minden elektronikai bolt polcai tele vannak tévé okosító kütyükkel. Mindenki szeretné a lehető legtöbbet kihozni készülékéből és bármilyen hihetetlen, ez már évtizedekkel korábban is így volt.

1962-ben Svédországban csupán egyetlen tévécsatorna volt, amely természetesen fekete-fehérben sugározta adásait. Április 1-én azonban Kjell Stensson, a csatorna technikai szakértője bejelentette a nagyszerű hírt: a nézők könnyedén színessé tehetik az adásokat, ehhez csupán egy nejlont kell a készülékre húzniuk. A szakember be is mutatta a folyamatot, nézők ezrei pedig komolyan vették a látottakat. Ez volt a világ első tévé okosítója, vagy néző butítója, megközelítés kérdése. 1970. április 1-én aztán már tényleg nem vicceltek a svéd tévében, amikor valóban bejelentették az első színes adás megkezdését.