Megdöbbentő felfedezés: létezik egy hely, ahol a fákon arany terem

A gazdagság ígérete már sokakat elbájolt csalfa varázslatával és a reménykedés tünékeny illúziójával. Ugyan ki az, aki nem szeretne vagyonos életet élni és megszabadulni a mindennapi gondok nyomasztó terhétől? Sokan bármire hajlandóak lennének a pénzért és a történelemkönyveket fellapozva könnyen belátható, hogy az aranynál erősebb motiválóerő kevés akadt az emberiség régóta íródó históriájában.

A szépen fénylő nemesfém időtlen idők óta központi szerepet tölt be életünkben és nem úgy tűnik, hogy ez egyhamar megváltozna. Felfedezőutakat szerveztek és háborúk törtek ki miatta, segített megvásárolni a békét, embereket adtak-vettek aranyért, néha pedig egész városok cseréltek gazdát a ragyogó kavicsokért cserébe. Az egyetlen komoly gond az, hogy fáradtságos munkával lehet csak kitermelni, megtalálni pedig sokszor még ennél is nehezebb.

Sok kincsvadász kapta fel a fejét arra az IFLScience oldalán is megjelent hírre, hogy tudósok egészen őrületes módját találták az aranykeresésnek. A távoli és vadregényes Ausztráliában ugyanis a friss kutatások szerint a fákon is aranyat lehet találni. A koalák kedvencének számító eukaliptuszfa az, amelyik képes erre a csodára, méghozzá egészen trükkös módon.

Ezek a csodálatos növények lényegében természetes szivattyúként működnek. Rendkívül hosszú, akár 40 méter mélyre nyúló gyökereik segítségével próbálnak vízhez jutni a száraz környezetben, közben pedig az aranyat is tartalmazó rétegeken áthaladva, abból mikroszkopikus szemcséket vonnak ki, amelyek bekerülnek a fa keringési rendszerébe. Az elvégzett mérések szerint az arany kimutatható volt az eukaliptuszfa kérgén, a gallyakban és legfőbbképpen a levelekben.

Ez a mesékbe illő eset nem csak tudományos érdekességként fogható fel, a bányaipari vállalat szerint is fontos felfedezés, mert a jövőben a fákat vizsgálva könnyebbé válhat az új lelőhelyek felfedezése. Nem véletlenül szeretik annyira a koalák az eukaliptuszfa leveleit, ők már régóta tudtak valamit.

Érdemes tehát nyitott szemmel járni, hiszen soha nem tudhatjuk, mikor hullik ránk némi arany a friss szellőben lágyan ringatózó fákról. Feltéve persze, ha éppen a forró és mesés Ausztráliában kirándulunk. Itthon sajnos legjobb esetben is csak érett gyümölcs pottyanhat ránk. Az sem rossz, de azért az aranynak jobban örülnénk.