Egyetlen műanyag kupakon többszáz tengeri élőlény utazott Japánig
Egy alig 3,5 centiméteres műanyag kupak 307 élőlény számára alakult úszó élőhellyé, miközben az óceánban sodródott.
Az ember által okozott szennyezés már mindenhol jelen van. A tengerekbe kerülő műanyag hulladék sem csak esztétikai probléma, hanem veszélyes is az állatokra nézve, mert lenyelhetik vagy belegabalyodhatnak.
Egy kutatás azonban arra is rámutatott, hogy az emberi hulladék a felületén megtelepedő élőlényeket egészen messzire is eljuttathatja.
A Nagoyai Egyetem kutatói Japán déli részénél találtak egy műanyag palackkupakot, amelyet vizsgálni kezdtek. A kis hulladékdarab felszínén és belsejében összesen 307 élőlényt azonosítottak kilenc különböző rendszertani csoportból. Apró férgek, kacsakagylók és mohaállatok telepedtek meg a pici felületen. Az élőlények nagyját olyan picike férgek alkották, amelyek mészcsöveket építettek maguk köré. Ennek következtében a kupak felszíne teljesen megváltozott, ugyanis üregek jelentek meg rajta.
A kis műanyag darabka lényegében úgy működött, mint egy aprócska zátony. A kutatók az élőlények között megtalálták az Eunice bipapillata nevű férget is, amelyet Japán vizeiben korábban még sosem jegyeztek fel. A kupakon egy összetett közösség jött létre.
A vizsgálat során többféle módszerrel igyekeztek feltárni, hogy honnan érkezhetett az apró, mesterséges úszó telep. Vizsgálták az élőlények mészvázát, az élőlényközösség összetételét, és számítógépes modellel is rekonstruálták a tengeráramlásokat. Az eredmények arra engedtek következtetni, hogy a kupak valószínűleg a Fülöp-szigetek északi részéről indult útjára, és a Kuroshio-áramlat sodorhatta a japán kutatók kezébe. Ez nagyjából 1500 kilométeres távolságot jelent.
Satufék a traffipax előtt: kiderült, mikor van már késő és mikor úszhatjuk meg a gigabírságot!
Olvass tovább...
A természetes úszó tárgyak, például a leszakadt növényi részek és a faágak idővel lebomlanak, ám a műanyag rendkívül sokáig a vízben maradhat. Mindez időt és helyet biztosít az állatoknak arra, hogy megtelepedjenek rajta, és akár nagy távolságokat is megtegyenek vele. Csakhogy, ha egy faj életben marad az út során, majd az új területre sodródva szaporodni kezd, azzal felboríthatja az ottani természetes egyensúlyt. Verseny indulhat közte és az őshonos élőlények között az élőhelyért és a táplálékért is.
A felfedezés arra is felhívja a figyelmünket, hogy egy eldobott hulladék hosszú időn át sodródhat, nagy távolságokat tehet meg, és akár egy idegenhonos élőlényközösséget is magával vihet.
