Szantorini után újabb városban hirdettek vészhelyzetet, szakértő elemezte a vulkán következő lépését

Hetek óta aggódva figyeli a világ, hogy mi történik Szantorini szigetén: a helyet sorozatos földrengések rázzák meg, ráadásul a vulkánkitörtéstől is tartanak a helyiek: amellett, hogy emberéletek múlhatnak a vulkán aktivitásán, sokaknak ez befolyásolhatja a nyári nyaralásukat is, főképp, hogy a görög konzuli szolgálat már nem csak Szantorini, hanem egy másik város esetében is vészhelyzetet hirdetett.

Egy szakértő szólalt meg arról, hogy mi is lehet a vulkán következő lépése.

A lélegzetelállító szépségű Szantorini a világ egyik leginkább figyelemre méltó vulkánjának ad otthont. A tudósok folyamatosan nyomon követik a változásokat a sziget alatt, és a közelmúltbeli szeizmikus aktivitás arra utal, hogy a magma mozgásban van, de egyelőre még nem jelentenek ki semmit. Emily Hooft, az Oregoni Egyetem geofizikusa évek óta hallgatja Szantorini vulkánjának „lélegzését”. A jelenlegi tevékenységet a magma lehetséges oldalirányú mozgásaként írja le a földkéreg alatt.

„Mély magmaeltolódásokat látunk, de ezek nem feltétlenül vezetnek kitöréshez” – magyarázza Hooft. "Az ezzel a mozgással járó földrengések csökkentik a nyomást Szantorini alatt, ami ténylegesen csökkentheti a vulkáni tevékenység valószínűségét."

Hooft egy csapat görög és nemzetközi kutatóval együtt 2012 óta tanulmányozza a régiót. Eredményeik szerint a Columbo vulkán alatti magmakamra megfelelő körülmények között aktívvá válhat. Most arra készül, hogy visszatér Görögországba, hogy továbbra is első kézből kövesse nyomon a fejleményeket.

Ki fog törni Szantorini vulkánja?

Bár a kitörés gondolata riasztónak hangzik, Hooft hangsúlyozza, hogy a legtöbb magmamozgás soha nem éri el a felszínt. „Sokszor a magma behatol a kéregbe, és ott is marad” – mondja. „Azonban mindig van egy kis esély arra, hogy végül ez áttörjön. Jelenleg egy ilyen esemény legvalószínűbb helyszíne a víz alatt, Anhydrától délnyugatra lenne. Egy tenger alatti kitörés nem feltétlenül jelentene veszélyt Szantorini szigetére” – mondja. "Ha azonban hamu kerül a levegőbe, az befolyásolhatja a légi közlekedést és belélegezve veszélyesen hatna az emberi testre is.

A szigetet évtizedek óta figyelemmel kísérő görög tudósok minden fejleményre felkészültek. „Mindig jobb készen állni” – mondja Hooft. „A kihívás a megelúzés és a tájékoztatás közötti egyensúly megteremtése. Ha túl sokat figyelmeztetünk, az emberek pánikba esnek. Ha túl keveset mondunk, azt kockáztatjuk, hogy azzal vádolnak meg, hogy információt tartottunk vissza.”

Szantorini szigete páratlan szépség, remélhetőleg hamarosan ismét nyitva áll a nyaralni vágyók előtt:

A szakértő vulkánok iránti szenvedélye gyermekkorában kezdődött. Eredetileg az űrtudományhoz vonzódott, de pályát váltott, amikor rájött, hogy „a csodák itt a Földön történnek”.

Korai tanulmányai az oregoni vulkánokkal kapcsolatosak voltak, de Szantorini volt az, ami igazán lenyűgözte. „2011-ben azt olvastam, hogy a vulkán „duzzad” – ez annak a jele, hogy a magma felfelé mozdul. Tudtam, hogy be kell avatkoznom.” – emlékszik vissza. Hamarosan tagja lett egy nemzetközi csapatnak, amely a régió szeizmikus aktivitását tanulmányozta.

Tudományos jelentőségén túl Szantorini személyes jelentéssel bír Hooft számára. Nagyapja egykor Hollandia görögországi nagykövete volt, családját pedig több szálon is kötődik a közeli Amorgos szigetáhez. „Görögországban nőttem fel, és még diákként is megtanultam görögül.” – mondja.

Szerepet játszhat az éghajlatváltozás is a történésekben?

Érdekes módon a vulkáni tevékenységet az éghajlatváltozás is befolyásolhatja. A tanulmányok szerint a tengerszint változásai megváltoztathatják a vulkáni rendszerekre nehezedő nyomást. „Amikor a tengerszint csökken, kisebb súly nehezedik a magmakamrákra, ami valószínűbbé teheti a kitöréseket” – magyarázza Hooft. Hasonló mintákat figyeltek meg Izlandon, ahol az olvadó gleccserek csökkentették a felszíni nyomást, ez pedig vulkáni tevékenységet váltott ki.

Mi következik?

A tudósok egyelőre folytatják a megfigyeléseket. Noha az elmúlt hónapokban a magmakamrában némi „újratöltés” ​​történt, Hooft és kollégái még nem biztosak abban, hogy ez kitöréshez vezet, vagy egyszerűen egy újabb ciklus a vulkán hosszú történetében.

„A vulkánok türelemre tanítanak bennünket” – mondja. "Folyamatosan figyelnünk kell, tanulnunk kell, és felkészülten kell maradnunk."

 

Időközben a görög konzulátus egy újabb szigetre adott ki figyelmeztetést, jelenleg ez olvasható a honlapjukon:

2025. 02. 13.
Rendkívüli állapotot hirdettek Amargosz szigetén is

Február 12-én Szantorinihez hasonlóan Amorgosz szigetén is vészhelyzetet hirdetett az önkormányzat, amely lehetővé teszi a helyzet hatékonyabb kezelését. A vészhelyzet egyelőre egy hónapig, március 12-ig tart. Fentiekre tekintettel NEM javasoljuk magyar állampolgároknak, hogy a szigetre utazzanak.

2025. 02. 07.
Rendkívüli állapotot hirdettek Szantorinin

Ezúton hívjuk fel a magyar állampolgárok figyelmét, hogy az utóbbi napokban észlelhető földrengések és fölcsuszamlások (ld. lenti hírek) miatt Szantorini önkormányzata rendkívüli állapotot hirdetett a sziget területén a február 1-március 1. közötti időszakra. Fentiekre tekintettel NEM javasoljuk magyar állampolgároknak, hogy a szigetre utazzanak.

Amorgosz szigete is gyönyörű, bár jóval kevesebben ismerik, mint Szantorinit:

_{Forrás: Konzuli szolgálat, knews.kathimerini.com.cy}