Kamala Harris botrányosan viselkedett a vereség után, a demokrata szavazók megsemmisültek a közösségi médiában
Olvass tovább...
Magyarország nem hagyta szó nélkül a tervezetet, folyamatos a párbeszéd a két ország között.
Egészen döbbenetes részletek derültek ki a szlovák nyelvtörvény módosításáról, amely megvalósítása esetén rendkívül hátrányosan érintheti a magyar anyanyelvű lakosságot. A kulturális minisztérium elképzelései között soha nem látott szigor és büntetések is körvonalazódnak, amennyiben valaki megsérti a törvényt.
Habár Martina Simkovicová miniszter leszögezte, hogy a változtatások nem a kisebbségek nyelvhasználata ellen irányulnak, a kiszivárogtatott részletek egészen mást sugallnak. Ezek alapján mindenhol az első helyen kell szerepelnie a szlovák feliratoknak, köztéren és reklámok esetében nagyobb betűkkel, mint a magyar – eddig a magyar többségű településeken az első helyen lehettek a magyar szövegek – emeli ki az Index.
Olvass tovább...
A postákon, vasúti és egyéb közlekedési eszközökön kötelező lesz a szlovák nyelv használata, a törvény megsértését pedig 1000 eurótól 10.000 euróig büntethetik - utóbbi magánvállalkozók esetében lehet érvényes, a minisztérium azonban 15 ezer euróig is emelheti a bírságot, ismételt törvénysértés esetén pedig 20 ezer euró a büntetési plafon.
Fiala-Butora János jogász, emberi jogi szakértő úgy véli, hogy ez sokkal szigorúbb a 2009-ben, az első Fico-kormány által elfogadott törvénynél, de még a magyarellenes Meciar-kormány 1995-ös törvényváltozatát is felülmúlja.
Szijjártó Péter az ügy kapcsán egyeztetett Juraj Blanár szlovák külügyminiszterrel, aki igyekezett megnyugtatni kollégáját:
„Az új nyelvjogi szabályozásnak az oka és a célja semmilyen módon nem üti a kisebbségi nyelvek képviseletét, illetve használatát”
– fogalmazott Blanár.
Olvass tovább...
„Ha ez a cél, az megnyugtató. De ugye általában nem a célok, hanem a kivitelezés szokta meghatározni a végeredményt, és ezért abban maradtunk, hogy folyamatosan konzultálni fogunk a törvényjavaslat előrehaladása során, nehogy véletlenül olyan aspektus kerüljön bele a törvénybe, amely adott esetben a magyar nyelv használatára negatív hatással bírna”
– nyilatkozta.
„Azt gondolom, hogy a két kormány közötti, kifejezetten kölcsönös bizalmon alapuló és közös érdekek érvényesítésére vonatkozó együttműködés egy jó alapot ad ahhoz, hogy a lehető legkörültekintőbben tudjunk eljárni a kérdésben, és ne ismétlődhessen meg, ami Kárpátalja, illetve Ukrajna vonatkozásában előállt”
– tette hozzá a magyar külügyminiszter.