Szovjet tankok temetőjét rejti a 17. kerületi bozótos - A Merzse-mocsár sötét titkot őriz a második világháborúból
Budapest tizenhetedik kerületének külső részein békés tanösvény kanyarog, de a sűrű bozótos a magyar történelem egyik legsötétebb fejezetét rejti. A második világháborús Attila-vonal maradványai, mély tankárkok és elfeledett bunkerek lapulnak a fák között.
Békés természet és egy véres múlt találkozása
Ma a Budapest XVII. kerületében található Merzse-mocsár elsősorban a madármegfigyelők és a kirándulók kedvelt célpontja. A terület azonban 1944 őszén kíméletlen összecsapások helyszíne volt. Itt húzódott a budapesti védelmi rendszer, a hírhedt Attila-vonal egyik legfontosabb szakasza. A természet azóta nagyrészt visszahódította a tájat, de aki nyitott szemmel jár a tanösvény mentén, ma is felfedezheti a történelem drámai nyomait. A repülőtér környékén és a sűrű bozótosokban máig ott rejtőznek a múlt betonba öntött mementói.
Elhagyatott hatósági bunkert találtak Lillafüreden, hátborzongató látvány fogadta bent a felfedezőket
Olvass tovább...
Halálos csapdák a fű alatt
A területen sétálva hatalmas, trapéz alakú gödrökre bukkanhatunk, amelyek egykor tankárkokként szolgáltak. Ezeket a több méter széles és mély akadályokat kifejezetten úgy tervezték, hogy a szovjet T-34-esek vagy más nehéz harckocsik egyszerűen beleessenek, és önerőből soha többé ne tudjanak kikecmeregni. Amikor egy páncélos orral belefutott egy ilyen árokba, teljesen beszorult. A lánctalpa tehetetlenül pörgött a levegőben, a jármű pedig tökéletes, mozgásképtelen célponttá vált a német páncéltörő fegyverek számára.
A történelem legfontosabb időjárás-jelentése döntötte el a világháborút - Így dőlt el valójában a normandiai partraszállás
Olvass tovább...
Miért cikkcakkos a lövészárok?
A Merzse-mocsár környékén nemcsak tankárkok, hanem a gyalogság túlélését szolgáló lövészárkok és úgynevezett Tobruk-bunkerek is fennmaradtak. Utóbbiak főként géppuskafészekként és parancsnoki megfigyelőpontként funkcionáltak. A lövészárkok cikkcakkos vonalvezetése elsőre talán furcsának tűnhet, de életmentő szerepe volt. A szögletes kialakítás akadályozta meg, hogy egy becsapódó gránát repeszei végigpusztítsák az egész sort, vagy hogy az ellenség egyenesen végiglőhessen a katonákon. Ez a jól kitalált hálózat kötötte össze a fészkeket, így a védők biztonságosan mozoghattak a tűzvonal alatt.
Gigantikus méretű magyar kórház ajtaját feszítették fel, az elhagyatott épületben elképesztő világháborús titok lappangott
Olvass tovább...
Kik építették ezt a gigantikus rendszert?
Ezt a hatalmas, Budapest határában futó védelmi rendszert nem a katonák húzták fel. Az Attila-vonal ezen szakaszát brutális kényszermunkával építtették ki. Civileket, leventéket és munkaszolgálatosokat hajtottak ki a területre, hogy a puszta kezükkel és egyszerű szerszámokkal próbálják feltartóztatni a közeledő szovjet páncélosokat. A fáradságos munka nyomait a mai napig őrzi az egykori mocsárvidék, emléket állítva a második világháború borzalmainak.
(via)
