Magyar Péter és Vitézy Dávid rendkívüli bejelentéseket tesz - Kövesd velünk élőben a sajtótájékoztatót!

Pénteken délelőtt 10 órai kezdettel kormányzati sajtótájékoztatót tartanak. Az esemény különlegessége, hogy a kormányszóvivők mellett személyesen jelenik meg Magyar Péter miniszterelnök, valamint Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter is.

A tájékoztatón várhatóan szóba kerül:

• a dohány- és autópályakoncesszió kérdése,
• a politikusok vagyonosodási vizsgálata,
• valamint az uniós források ügye is.

A promotions.hu az eseményről élőben tudósít.

A tájékoztató előtt megszólalt Magyar Péter

A miniszterelnök már a tájékoztatót megelőzően üzent a közösségi oldalán. Elárulta, a részletekkel 10 órától jelentkezik Vitézy Dáviddal.

Orbánék a közpénzek kiszivattyúzása érdekében több tízezer milliárd forint értékben létrehozták a haveroknak a világ talán legnagyobb autópálya-koncesszióját 35 évre. Ennek most véget vetünk. Részletek 10:00 órakor Vitézy Dáviddal

- olvasható Magyar Péter Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében.

 

A sajtótájékoztatót Magyar Éva, kormányszóvivő nyitotta meg, aki miután köszöntötte Magyar Pétert és Vitézy Dávidot, ismertette, hogy miről döntött a kabint a szerdai kormányülésen. A kormány elfogadta az új országos hatáskörű zöld hatósági csúcsszerv működését. Az önálló zöldhatósági csúcsszerv 2027. január 1-jétől kezdi el a működését. Az új főhatóság környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, géntechnológiai, állatvédelmi, erdészeti, klímavédelmi, valamint vízgazdálkodási és vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat lát majd el. Országos szintre emeli az akkumulátorgyártáshoz és akkumulátorhulladék kezeléshez kapcsolódó környezetben.

Átalakul az élelmiszerlánc-felügyelet területi rendszere

A kormány átalakítja az élelmiszerlánc-felügyelet területi rendszerét. A cél, hogy a jelenlegi többszintű megosztott irányítás helyett közvetlen és egyenes szakmai irányítási lánc jöjjön létre a Nébih, azaz a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a területi végrehajtás között. Az eddigi rendszer lassú és rugalmatlan volt, több esetben előfordult, hogy a szükséges hatósági intézkedések késve vagy nem megfelelően valósultak meg.

A szerdán elfogadott módosítások lényege, hogy a járási hivatalok élelmiszerlánc-felügyeleti szervezeti egységeit megyei szintre integrálják. A Nébih pedig megkapja az érintett agrár, élelmiszerlánc, állat és növényegészségügyi hatásköröket. Ettől az intézkedéstől hatékonyabb szakmai működést vár a kormány.

Ekkor érkezik meg az iskolakezdési támogatás második részlete

A 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás második részlete november 30-ig érkezik. Akik adminisztrációs hiba miatt nem kapták meg az első részletet, azokat pótolva megkapják majd.

Gyermekvédelmi döntések is születtek

Újabb részleteket közöltek a kormánytájékoztatón a gyermekvédelem támogatásáról. A meglévő 6 milliárd forintos beruházási kereten felül 3,4 milliárd forintot különítenek el szakmai fejlesztésekre.

• Elhelyezés és kapacitás: Több mint 80 gyermek számára hoznak létre új krízisellátó helyeket, emellett 15 gyermekotthonban további 120 fiatal kap támogatást.

• Működési modell: A szakemberek nem fix intézményi keretek között dolgoznak majd, hanem a felmerülő igényekhez igazodva, mobilisan vezénylik őket a megfelelő helyszínekre.

A kormányzati tájékoztatás kiemelte, hogy a most bejelentett lépések egy sürgősségi kríziscsomag elemei, így önmagukban még nem oldják meg a gyermekvédelmi rendszer összetett, rendszerszintű problémáit.

Magyar Péter a kamarai hozzájárulásról

A miniszterelnök átvéve a szót bejelentette, hogy eltörlik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kötelező, 5000 forintos tagdíját. Ez a lépés a számításai szerint nagyjából 900 ezer hazai vállalkozást érintene és tehermentesítene.

Négyéves korlátozás jön a magyar sportban: kizárják a politikusokat és állami vezetőket a nagy szervezetekből

Szigorú összeférhetetlenségi szabályok bevezetését jelentette be Magyar Péter a kormánytájékoztatón. Álláspontja szerint az előző vezetés „hűbérbirtokként” kezelte és politikai befolyásszerzésre használta a hazai sportszervezeteket.

A bejelentett két új jogszabály lényeges elemei:

• Érintetti kör: Miniszterek, államtitkárok, pártelnökök, egyéb állami vezetők, valamint a többségi állami tulajdonú vállalatok vezetői a jövőben nem tölthetnek be vezető tisztséget az 500-nál több igazolt sportolót foglalkoztató szervezeteknél.

• Négyéves türelmi idő: A tilalom a tisztség megszűnése után sem jár le azonnal, a korlátozás a távozást követően még négy évig érvényben marad.

• 30 napos határidő: Az érintett sportvezetőknek egy hónapon belül nyilatkozniuk kell az összeférhetetlenségről.

• Kivételek: A szabályozás nem vonatkozik a kisebb, legfeljebb 500 igazolt sportolóval rendelkező egyesületekre.

Az intézkedés nem csupán elvi jelentőségű, hanem konkrét, jelenleg is aktív sportvezetőket érint – Magyar Péter példaként említette Szijjártó Pétert (Budapest Honvéd), Kubatov Gábort (FTC) és Deutsch Tamást (MTK).

A vagyonosodási vizsgálatról

A vagyonosodási vizsgálat egy automatizmus lesz, tehát a NAV automatikusan el fogja indítani azok ellen, akiknek az utóbbi öt évben szűnt meg akár a miniszterelnöki, miniszteri, államtitkári, kormánybiztosi, miniszterelnöki biztosi, országgyűlési képviselői tisztsége.

Legalább 50 revizort ehhez majd allokálnia kell a NAV-nak, hiszen ez egy óriási munka lesz. Végeznek majd tételes adóvizsgálatot, és

amennyiben nem csak adóhiányt, hanem bűncselekmény gyanúját is megtalálják, akkor egyrészt a NAV-on belül a bűnügyi területhez fordulnak, másrészt a Nemzeti Vagyon-visszaszerzési és Védelmi Hivatalhoz, továbbá a nyomozószervekhez, rendőrséghez, ügyészséghez.

Ez nem csak a korábban állami politikai vezetői pozíciókat betöltőkre vonatkozik majd hanem a jelenlegi képviselőkre, miniszterekre, rám és mindenkire.

Amint két évet valaki eltölt egy pozícióban 30 napon belül, amikor lejár ez a két év, automatikusan elindul ez a vizsgálat, amit még egyszer mondom, objektív szakmai módon a NAV fog végezni. Nyilván az is feladata lesz a NAV-nak, hogy feltárja az eltitkolt, elrejtett vagyonelemeket, összehasonlítja majd a NAV az illető életmódjával, megvizsgálja a vagyonnyilatkozatait, esetleg hogyha van találmánya, akkor arra is kiterjedhet a vizsgálat.

Döntés született Magyarország legnagyobb közbeszerzési szerződéséről is

Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel (MKIF) kötött autópálya-koncessziós szerződés a felülvizsgálandó ügyek egyik legfontosabb eleme. Kiemelte, hogy a korábbi ciklusban hozott döntés évtizedekre meghatározhatja Magyarország mozgásterét, valamint a költségvetés és a közpénzek helyzetét. A kifogásolt megállapodás 35 évre szól, és a teljes futamidő alatt több mint 23 ezer milliárd forintnyi közpénz felhasználását érinti.

A 23 ezer milliárdos autópálya-koncesszió felülvizsgálata

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter bejelentette a hazai történelem legnagyobb, opciók nélkül is 23 ezer milliárd forint értékű közbeszerzési szerződésének átvizsgálását. Ennek egyik részleteként hivatkozott az M6-os autópálya 11 éves időszakra vetített, mintegy 105 milliárd forintos túlárazására.

A 35 évre szóló koncessziós megállapodást a Mészáros–Szíjj konzorcium nyerte el mindössze két ajánlat közül, ami miatt az Európai Bizottság is eljárást folytat. Magyar Péter hozzátette, hogy a megállapodásból néhány propagandatévét is finanszíroztak, amelyek működése így a jövőben ellehetetlenülhet.

Nem létező autópályák üzemeltetését is megrendelték 35 évre előre

Vitézy Dávid rávilágított, hogy a megállapodás mérete abból adódik, hogy az MKIF nem csupán egy-egy új szakasz megépítését és működtetését kapta meg, hanem a teljes hazai autópálya-hálózat jelentős részének üzemeltetését. Kivételt ez alól csak az M5-ös és az M6-os sztráda képez, amelyek más társaságok kezelésében maradtak.

A miniszter kiemelte, hogy míg a hagyományos modellben a magánbefektető a saját építésű út üzemeltetéséből termeli ki a beruházási költségeit, a magyar megoldás alapvetően eltér ettől. Az állam 35 évre, előre rögzített áron adta át a működtetést, ráadásul egybefűzte a hálózat üzemeltetését a fejlesztésekkel. Sőt, olyan még el sem készült autópályák jövőbeli működtetését is megrendelték évtizedekre előre, amelyek megépítése még csak a tervekben szerepel. Vitézy szerint ez a konstrukció teljesen egyedülálló, és úgy vélekedett, hogy egyetlen felelősen gondolkodó kormány sem kötne szerződést ilyen feltételekkel.

Az MKIF-szerződés szerkezete, pénzügyei és tulajdonosi köre

Az MKIF által végzett építési és felújítási feladatok közül jelenleg az M1-es autópályán zajlanak munkálatok, noha ez eredetileg nem képezte a megállapodás részét. Hasonló szerződéses keretek vonatkoznak az M2-es és M3-as sztrádákra is, miközben a kisebb léptékű felújításokat egyelőre nem tekintik kiemelt beruházásnak. Üzemeltetési szempontból a négy legforgalmasabb autópálya-szakaszból hármat az MKIF kezel, ami a megfogalmazás szerint egy teljesen működésképtelen koncessziós modellt eredményezett.

A 35 évre becsült 23 ezer milliárd forintos alapköltség a valóságban ennél jóval magasabb lett volna, mivel az összeg az inflációval, a túlárazásokkal és az olyan utólagos feladatokkal, mint az M1-es bővítése, folyamatosan növekedett volna. Ennek következtében egyedül a 2026 augusztusa és 2030 közötti időszakban csaknem 2000 milliárd forintos kifizetés terhelte volna a költségvetést a koncesszor felé.

A társaság tulajdonosi hátterében főként Mészáros Lőrinc és Szíjj László nevesíthető, emellett különféle banki befektetők is jelen vannak a struktúrában, amelyek közül több szintén a megnevezett magánszemélyek érdekeltségébe tartozik.

Miért jogsértő a kormány szerint?

- tette fel a kérdést Vitézy Dávid, majd több ponton támadta meg a 35 éves autópálya-koncesszió konstrukcióját. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna 2022-es megtámadása már a szerződés aláírása előtt bekövetkezett, a háborúra mégis utólag, előre nem látható körülményként hivatkoztak. A megállapodást 2023 áprilisában és azt követően is módosították, aminek hatására a koncessziós díj a kétszeresére emelkedett.

A kormány jogi érvelésének középpontjában a kockázatviselés áll, hiszen a koncessziók lényegi eleme, hogy a koncesszornak érdemi üzleti kockázatot kell vállalnia. Az MKIF esetében azonban ez nem történt meg: a komolyan vehető kockázatokat az állam magára vállalta, miközben a díjazás fixen járt volna. A kabinet emiatt úgy látja, hogy a konstrukció valójában nem koncesszió, hanem egy 35 évre megkötött szolgáltatási szerződés, amelynél teljesen más versenyeztetési szabályok érvényesülnek.

Az állam az egyszerű üzemeltetés 35 éves megrendelésével évtizedekre kizárta a versenyt a piacon. Ráadásul az MKIF a beszállítóit nem közbeszerzéseken választja ki, miközben a teljes hálózat egyetlen konstrukcióba szervezése megsértette a részekre bontás követelményét. A háborúra hivatkozó szerződésmódosítások és a díjemelések Emellett az uniós jogot is sértették.

A kormány álláspontja szerint a megállapodás azért visszás, mert ha a konstrukció jól teljesített volna, a profit Mészáros Lőrincnél és Szíjj Lászlónál jelentkezett volna, miközben a kockázatok jelentős részét az állam viselte. Ez teljesen kifordítja a koncesszió logikáját, ahol a bevételnek a teljesítménytől és a vállalt kockázattól kellene függenie, ebben a megállapodásban viszont a díjazás fix volt. A kormány erre alapozza azt a megállapítását, hogy a szerződés a gyakorlatban szolgáltatási szerződésként működött.

Vitézy Dávid: Az Orbán-kormány felmondhatta volna a szerződést, helyette inkább még többet fizetett érte

Vitézy Dávid szerint az első szerződésmódosítás bevezette a részleges meghiúsulás lehetőségét, ami véleménye alapján már szabályellenes volt. Mivel a bankok az eredeti konstrukcióra nem nyújtottak volna hitelt, szükség volt erre a módosításra, amelyet elmondása szerint Rogán Antal írt alá. A módosítás lényege az volt, hogy ha a koncesszor mulaszt egy adott útszakaszon, akkor se lehessen felbontani vele a szerződést. Vitézy rámutatott arra az ellentmondásra, hogy az állam eredetileg azért írt ki pályázatot, hogy a jelentkezők a teljes úthálózatot egyben vállalják, majd utólag egy módosítással ezt a feltételt korlátozták.

A közbeszerzés legalapvetőbb logikájával megy szembe, és ez Magyarország legnagyobb közbeszerzése valaha

– fogalmazott Vitézy Dávid. A módosítás nyomán a bankok már megadták a hiteleket, ami javította a koncesszor anyagi helyzetét, vagyis a változtatás a magánfélnek kedvezett, míg az állam számára hátrányos volt.

A második módosítás bevezette a beruházási többletköltség-kompenzációt, amellyel az állam átvállalta a drágulásokból eredő pluszköltségeket, nullára csökkentve ezzel a koncesszor üzleti kockázatát. Az Orbán-kormány ehhez egy külön kormányrendeletet alkotott, a költségnövekedéseket pedig az ukrajnai háborúra fogták. Ezzel párhuzamosan bekerült a megállapodásba az M1-es autópálya is, amely az eredeti kontraktusban nem szerepelt.

Vitézy teljesen abszurdnak nevezte a módosítást, mivel a koncesszor által beírt bármilyen – akár 360 százalékos – költségnövekedést az állam megtérített. Kiemelte, hogy mindez „másfél évvel a szerződés megkötése után úgy, hogy még nem építettek semmit” történt meg. Véleménye szerint ekkora problémák felmerülésekor a szerződés felbontása lett volna a indokolt lépés, a kormány ehelyett inkább módosította a megállapodást, és egészen 2057-ig megemelte a szolgáltatási díjat.

Az állam „kimentette” az MKIF-et az M1-es autópályánál

Magyar Péter állítása szerint az autópálya-koncessziós szerződés módosításaival és az általa „kamuköltségeknek” nevezett tételek elszámolásával a korábbi döntéshozók több ezermilliárd forintot – a magyar egészségügy éves költségvetését is meghaladó összeget – kívántak kivonni a közpénzekből.

Ennek szemléltetésére az M1-es autópálya M0 és Bicske közötti szakaszának háromsávosítását hozták fel példaként. Ezt a beruházást az elhangzottak alapján utólag, piaci verseny és árkontroll nélkül emelték be a koncessziós keretbe, holott az eredeti tender értelmében a feladat még az államot terhelte volna.

Vitézy Dávid egy további visszás részletre hívta fel a figyelmet: az M1-es sztrádán jelenleg is zajlik az M100-as út elválási csomópontjának kivitelezése, miközben magát az M100-as gyorsforgalmi út beruházását Lázár János már 2022-ben leállította. Így a csomópont építése anélkül zajlik, hogy az útnak lenne folytatása.

Vitézy rámutatott arra is, hogy a Bicske és az M0-s közötti szakaszt közlekedésbiztonsági és forgalomszervezési indokokkal adták át a koncesszornak, amivel az állam lényegében „kimentette” az MKIF-et. A munkálatok összetettsége miatt a szakasz felét sem lehetne egyszerre lezárni, így verseny eljárás nélkül kizárólag úgy tudták átadni a feladatot, ha az érintett részek munkálatait egyszerre végzik el.

A koncessziós szerződést az Állami Számvevőszék is vizsgálja

A második szerződésmódosítás pénzügyi kihatása szintén rendkívül jelentős lett volna. A kezdeti, 17 300 milliárd forintos alapmegállapodás értéke a háborús költségnövekmények beépítésével 25 900 milliárd forintra növekedett, ami összességében majdnem 8 ezer milliárd forintos pluszforrást jelentett volna. Magyar Péter megjegyezte, hogy ez az emelés önmagában meghaladja a magyar egészségügy teljes éves költségvetését, hozzátéve: „Erről pedig nem emlékszem, hogy tájékoztatták volna a magyar embereket.”

A koncessziós megállapodást az Állami Számvevőszék is vizsgálja, a tájékoztatón bemutatott ábrát is az ellenőrző szervezet bocsátotta rendelkezésre.

A kivitelezést végző vállalkozások körében Mészáros Lőrinc, Szíjj László, valamint Orbán Győző és Várkonyi Andrea érdekeltségei szerepeltek, így a működtetés mellett a kisebb feladatokat is közbeszerzési eljárás nélkül ítélték oda ezeknek a cégeknek.

A szerződés emellett garantált profitrátát is biztosított: amennyiben a feladatokat az előirányzottnál olcsóbban sikerült elvégezni, az állam akkor is a teljes összeget fizette ki. A koncesszor azonban ezt a megtakarítást már nem adta tovább az alvállalkozóknak, így a többletnyereség náluk maradt. A tárcavezető összegzése szerint:

Egy demokratikus országban ilyen nincs.

Az állam lemondott a felmondási jogáról, megnyitva az utat a banki finanszírozás előtt

Vitézy Dávid kijelentette, hogy az Európai Unió által indított kötelezettségszegési eljárás hátterében a koncessziós konstrukció feltételezett uniós jogsértése áll. Kiemelte: a szerződésben külön rögzítették, hogy egy esetleges uniós eljárás esetén a magyar állam köteles megvédeni a megállapodást. Ebből arra következtetett, hogy a megállapodás előkészítői tudatosan számoltak a jogvitával, és előre szabályozták az állami kötelezettségeket. Az uniós jog alapján ugyanakkor a magyar államnak joga lett volna felmondani a szerződést.

A felmondási jog kérdése a finanszírozási folyamat során vált kulcsfontosságúvá. A bankok a konstrukcióban rejlő kockázatok miatt nem biztosították a kért hiteleket, így a beruházások nem indulhattak el, miközben az állam továbbra is évi 20–25 milliárd forintos fix kifizetéseket teljesített. Mivel külföldről sem sikerült forrásokat bevonni, 2024-re a szerződés felbontása is opcióként merült fel.

Ezt követően fordulat állt be: az állam egyoldalúan lemondott arról a felmondási jogáról, amellyel az uniós kötelezettségszegési eljárásra hivatkozva élhetett volna.

A jelenlegi kormány álláspontja szerint Rogán Antalnak nem volt jogköre a lemondó nyilatkozat megtételére, mivel az érintett hatáskörök abban az időszakban már Nagy Mártonhoz tartoztak. Vitézy Dávid rámutatott, hogy a felmondási jogról való lemondás után három pénzintézet – az OTP, a Magyar Bankholding és az MFB – megkötötte a hitelszerződést, ami megteremtette a munkálatok megkezdésének pénzügyi feltételeit.

Vitézy Dávid az M6-botrányról

Végül Vitézy kitért az M6-os autópálya körüli botrányra is. Az ellenzéki hangokra, miszerint „nem is olyan drága a Mészáros; ez egy gyarmatosítás és Vitézy a németek embere; valójában nincs is ilyen szerződés, az MKIF nem kapta meg az M6-ost” úgy reagált, hogy megmutatta a szerződést, amely teljesen ugyanolyan, mint az összes többi szerződés, amelyek alapján az MKIF gondozza a többi autópályát. Vagyis 2057-ig előre odaadták az MKIF-nek az opciós jogot, ezt pedig addig drágították, míg végül „tényleg háromszorosa lett”, mint amennyiért a régi koncesszor megcsinálta volna ugyanazt.

Csak ezzel az egy döntéssel 300 milliárdot spóroltunk meg a magyar állam számára

- mondta Vitézy.

13 900 milliárdról 25 900 milliárdra nőtt a koncesszió összege Vitézy szerint

Vitézy Dávid újabb adatokkal szemléltette a 35 éves autópálya-koncesszió folyamatos drágulását. Kifejtette, hogy az eredeti hatástanulmány még 13 900 milliárd forintos összeggel számolt, a szerződés megkötésekor ez már több mint 17 ezer milliárd forintra emelkedett, végül pedig elerte a 25 900 milliárd forintot. Vitézy szerint ezekből a számokból egy folyamatosan és jelentősen dráguló konstrukció rajzolódik ki.

Az átvilágítás során az MKIF költségeit összevetették az állami működtetés áraival is. Vitézy közlése szerint a Magyar Közút 53 százalékkal olcsóbban tudná fenntartani az autópályákat, a nagyobb karbantartási munkákat pedig 61 százalékkal olcsóbban végezné el az állam ahhoz képest, mintha ezeket az MKIF-re bíznák.

Szerinte ennek azért van kiemelt jelentősége, mert ezeknél a feladatoknál nincs szó olyan beruházásról, amelynek évtizedek alatt kellene megtérülnie: lényegében egyszerű szolgáltatásokról van szó, amelyek az új kormány álláspontja szerint jelentősen túl vannak árazva.

Az autópálya-koncessziós szerződést a magyar állam felmondja

Vitézy Dávid a beruházási költségek túlárazására példaként az M4-es autópálya felújítását hozta fel, ahol a tervezett 450 milliárd forint helyett 690 milliárd forintból építkezett az MKIF.

Kiemelte, hogy a társaság 95,7 milliárd forintos adózott eredményt ért el, amiből csaknem a felét, 47,5 milliárd forintot ki is fizettek osztalékként. Vitézy szerint ez páratlan eset, mivel a cég néhány felújítástól eltekintve még szinte semmilyen érdemi munkát nem vállalt el, és alig teljesített valamit a szerződésből.

Több pénzt küldünk nekik, mint amennyit beépítenek és még osztalékot is vesznek ki belőle

- fogalmazott Vitézy Dávid. Hozzátette, hogy a teljes futamidőre tervezett profitráta elérte volna a 3633 milliárd forintot, vagyis a magyar adófizetők pénzéből legalább ennyivel gazdagodott volna Mészáros Lőrinc és Szíjj László.

Mivel idén az államnak 363 milliárd forintot kellett volna kifizetnie a koncesszornak, a kormány ezt a struktúrát fenntarthatatlannak és jogszerűtlennek tartja, ezért a szerződés felmondása mellett döntött. A helyzetet ugyanakkor nehezíti, hogy az MKIF időközben jelentősen elszívta a Magyar Közút kapacitásait, ami megnehezíti a feladatok azonnali állami visszavételét.

Magyar Péter üzent Mészáros Lőrincnek és Szíjj Lászlónak

Minden törvényes eszközt meg fognak ragadni annak érdekében, hogy a szerződést megszüntessék

- mondja Magyar Péter.

Az elhangzott szikár tények és a minisztérium részletes szakmai vizsgálata alapján a kormány egy teljesen egyértelmű és megmásíthatatlan döntésre jutott. Ennek a szerződésnek ebben a formájában vége van.

Hozzátette: a kormány feladata világos és egyértelmű, meg fogjuk védeni a magyar adófizetők pénzét, minden jogszerű és törvényes eszközt igénybe fogunk venni a szerződés megszüntetésére. Nem engedjük, hogy évtizedeken át tovább sarcolják Magyarországot. Az autópályák biztonságos működését természetesen egyetlen másodpercre sem hagyhatjuk veszélybe kerülni.

Üzenjük Mészáros Lőrincnek és Szíjj Lászlónak és a körülöttük lévő sertepertélő, jachtoz, pezsgőt ivó bűnözőknek, hogy a büntetőeljárások során az okozott kár megtérítése enyhítő körülménynek számít a magyar büntetőeljárás szabályai szerint. Úgyhogy állunk a rendelkezésükre, szívesen átküldjük, az államkincstár, illetve az érintett állami szervek, minisztériumok számláit oda lehet visszacsengetni a már ellopott százmilliárdokat, vagy éppen ezermilliárdokat. Innen is felhívom Mészáros Lőrinc és a körülötte lévő bűnözőknek a köreit, hogy ne merészeljék megakadályozni az autópálya-hálózatüzemeltetés gyors átvételét, és az ő érdekükben is mondom, hogy mindenben működjenek együtt a magyar állammal

- tette hozzá a miniszterelnök.

Magyar Péter és Vitézy Dávid sajtótájékoztatóját alább tudod visszanézni:

 

Ez is érdekelhet: