Magyar Péter és Vitézy Dávid rendkívüli bejelentéseket tesz - Kövesd velünk élőben a sajtótájékoztatót!

Pénteken délelőtt 10 órai kezdettel kormányzati sajtótájékoztatót tartanak. Az esemény különlegessége, hogy a kormányszóvivők mellett személyesen jelenik meg Magyar Péter miniszterelnök, valamint Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter is.

A tájékoztatón várhatóan szóba kerül:

• a dohány- és autópályakoncesszió kérdése,
• a politikusok vagyonosodási vizsgálata,
• valamint az uniós források ügye is.

A promotions.hu az eseményről élőben tudósít.

A tájékoztató előtt megszólalt Magyar Péter

A miniszterelnök már a tájékoztatót megelőzően üzent a közösségi oldalán. Elárulta, a részletekkel 10 órától jelentkezik Vitézy Dáviddal.

Orbánék a közpénzek kiszivattyúzása érdekében több tízezer milliárd forint értékben létrehozták a haveroknak a világ talán legnagyobb autópálya-koncesszióját 35 évre. Ennek most véget vetünk. Részletek 10:00 órakor Vitézy Dáviddal

- olvasható Magyar Péter Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében.

 

A sajtótájékoztatót Magyar Éva, kormányszóvivő nyitotta meg, aki miután köszöntötte Magyar Pétert és Vitézy Dávidot, ismertette, hogy miről döntött a kabint a szerdai kormányülésen. A kormány elfogadta az új országos hatáskörű zöld hatósági csúcsszerv működését. Az önálló zöldhatósági csúcsszerv 2027. január 1-jétől kezdi el a működését. Az új főhatóság környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, géntechnológiai, állatvédelmi, erdészeti, klímavédelmi, valamint vízgazdálkodási és vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat lát majd el. Országos szintre emeli az akkumulátorgyártáshoz és akkumulátorhulladék kezeléshez kapcsolódó környezetben.

Átalakul az élelmiszerlánc-felügyelet területi rendszere

A kormány átalakítja az élelmiszerlánc-felügyelet területi rendszerét. A cél, hogy a jelenlegi többszintű megosztott irányítás helyett közvetlen és egyenes szakmai irányítási lánc jöjjön létre a Nébih, azaz a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a területi végrehajtás között. Az eddigi rendszer lassú és rugalmatlan volt, több esetben előfordult, hogy a szükséges hatósági intézkedések késve vagy nem megfelelően valósultak meg.

A szerdán elfogadott módosítások lényege, hogy a járási hivatalok élelmiszerlánc-felügyeleti szervezeti egységeit megyei szintre integrálják. A Nébih pedig megkapja az érintett agrár, élelmiszerlánc, állat és növényegészségügyi hatásköröket. Ettől az intézkedéstől hatékonyabb szakmai működést vár a kormány.

Ekkor érkezik meg az iskolakezdési támogatás második részlete

A 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás második részlete november 30-ig érkezik. Akik adminisztrációs hiba miatt nem kapták meg az első részletet, azokat pótolva megkapják majd.

Gyermekvédelmi döntések is születtek

Újabb részleteket közöltek a kormánytájékoztatón a gyermekvédelem támogatásáról. A meglévő 6 milliárd forintos beruházási kereten felül 3,4 milliárd forintot különítenek el szakmai fejlesztésekre.

• Elhelyezés és kapacitás: Több mint 80 gyermek számára hoznak létre új krízisellátó helyeket, emellett 15 gyermekotthonban további 120 fiatal kap támogatást.

• Működési modell: A szakemberek nem fix intézményi keretek között dolgoznak majd, hanem a felmerülő igényekhez igazodva, mobilisan vezénylik őket a megfelelő helyszínekre.

A kormányzati tájékoztatás kiemelte, hogy a most bejelentett lépések egy sürgősségi kríziscsomag elemei, így önmagukban még nem oldják meg a gyermekvédelmi rendszer összetett, rendszerszintű problémáit.

Magyar Péter a kamarai hozzájárulásról

A miniszterelnök átvéve a szót bejelentette, hogy eltörlik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kötelező, 5000 forintos tagdíját. Ez a lépés a számításai szerint nagyjából 900 ezer hazai vállalkozást érintene és tehermentesítene.

Négyéves korlátozás jön a magyar sportban: kizárják a politikusokat és állami vezetőket a nagy szervezetekből

Szigorú összeférhetetlenségi szabályok bevezetését jelentette be Magyar Péter a kormánytájékoztatón. Álláspontja szerint az előző vezetés „hűbérbirtokként” kezelte és politikai befolyásszerzésre használta a hazai sportszervezeteket.

A bejelentett két új jogszabály lényeges elemei:

• Érintetti kör: Miniszterek, államtitkárok, pártelnökök, egyéb állami vezetők, valamint a többségi állami tulajdonú vállalatok vezetői a jövőben nem tölthetnek be vezető tisztséget az 500-nál több igazolt sportolót foglalkoztató szervezeteknél.

• Négyéves türelmi idő: A tilalom a tisztség megszűnése után sem jár le azonnal, a korlátozás a távozást követően még négy évig érvényben marad.

• 30 napos határidő: Az érintett sportvezetőknek egy hónapon belül nyilatkozniuk kell az összeférhetetlenségről.

• Kivételek: A szabályozás nem vonatkozik a kisebb, legfeljebb 500 igazolt sportolóval rendelkező egyesületekre.

Az intézkedés nem csupán elvi jelentőségű, hanem konkrét, jelenleg is aktív sportvezetőket érint – Magyar Péter példaként említette Szijjártó Pétert (Budapest Honvéd), Kubatov Gábort (FTC) és Deutsch Tamást (MTK).

A vagyonosodási vizsgálatról

A vagyonosodási vizsgálat egy automatizmus lesz, tehát a NAV automatikusan el fogja indítani azok ellen, akiknek az utóbbi öt évben szűnt meg akár a miniszterelnöki, miniszteri, államtitkári, kormánybiztosi, miniszterelnöki biztosi, országgyűlési képviselői tisztsége.

Legalább 50 revizort ehhez majd allokálnia kell a NAV-nak, hiszen ez egy óriási munka lesz. Végeznek majd tételes adóvizsgálatot, és

amennyiben nem csak adóhiányt, hanem bűncselekmény gyanúját is megtalálják, akkor egyrészt a NAV-on belül a bűnügyi területhez fordulnak, másrészt a Nemzeti Vagyon-visszaszerzési és Védelmi Hivatalhoz, továbbá a nyomozószervekhez, rendőrséghez, ügyészséghez.

Ez nem csak a korábban állami politikai vezetői pozíciókat betöltőkre vonatkozik majd hanem a jelenlegi képviselőkre, miniszterekre, rám és mindenkire.

Amint két évet valaki eltölt egy pozícióban 30 napon belül, amikor lejár ez a két év, automatikusan elindul ez a vizsgálat, amit még egyszer mondom, objektív szakmai módon a NAV fog végezni. Nyilván az is feladata lesz a NAV-nak, hogy feltárja az eltitkolt, elrejtett vagyonelemeket, összehasonlítja majd a NAV az illető életmódjával, megvizsgálja a vagyonnyilatkozatait, esetleg hogyha van találmánya, akkor arra is kiterjedhet a vizsgálat.

Döntés született Magyarország legnagyobb közbeszerzési szerződéséről is

Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel (MKIF) kötött autópálya-koncessziós szerződés a felülvizsgálandó ügyek egyik legfontosabb eleme. Kiemelte, hogy a korábbi ciklusban hozott döntés évtizedekre meghatározhatja Magyarország mozgásterét, valamint a költségvetés és a közpénzek helyzetét. A kifogásolt megállapodás 35 évre szól, és a teljes futamidő alatt több mint 23 ezer milliárd forintnyi közpénz felhasználását érinti.

A 23 ezer milliárdos autópálya-koncesszió felülvizsgálata

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter bejelentette a hazai történelem legnagyobb, opciók nélkül is 23 ezer milliárd forint értékű közbeszerzési szerződésének átvizsgálását. Ennek egyik részleteként hivatkozott az M6-os autópálya 11 éves időszakra vetített, mintegy 105 milliárd forintos túlárazására.

A 35 évre szóló koncessziós megállapodást a Mészáros–Szíjj konzorcium nyerte el mindössze két ajánlat közül, ami miatt az Európai Bizottság is eljárást folytat. Magyar Péter hozzátette, hogy a megállapodásból néhány propagandatévét is finanszíroztak, amelyek működése így a jövőben ellehetetlenülhet.

Nem létező autópályák üzemeltetését is megrendelték 35 évre előre

Vitézy Dávid rávilágított, hogy a megállapodás mérete abból adódik, hogy az MKIF nem csupán egy-egy új szakasz megépítését és működtetését kapta meg, hanem a teljes hazai autópálya-hálózat jelentős részének üzemeltetését. Kivételt ez alól csak az M5-ös és az M6-os sztráda képez, amelyek más társaságok kezelésében maradtak.

A miniszter kiemelte, hogy míg a hagyományos modellben a magánbefektető a saját építésű út üzemeltetéséből termeli ki a beruházási költségeit, a magyar megoldás alapvetően eltér ettől. Az állam 35 évre, előre rögzített áron adta át a működtetést, ráadásul egybefűzte a hálózat üzemeltetését a fejlesztésekkel. Sőt, olyan még el sem készült autópályák jövőbeli működtetését is megrendelték évtizedekre előre, amelyek megépítése még csak a tervekben szerepel. Vitézy szerint ez a konstrukció teljesen egyedülálló, és úgy vélekedett, hogy egyetlen felelősen gondolkodó kormány sem kötne szerződést ilyen feltételekkel.

Az MKIF-szerződés szerkezete, pénzügyei és tulajdonosi köre

Az MKIF által végzett építési és felújítási feladatok közül jelenleg az M1-es autópályán zajlanak munkálatok, noha ez eredetileg nem képezte a megállapodás részét. Hasonló szerződéses keretek vonatkoznak az M2-es és M3-as sztrádákra is, miközben a kisebb léptékű felújításokat egyelőre nem tekintik kiemelt beruházásnak. Üzemeltetési szempontból a négy legforgalmasabb autópálya-szakaszból hármat az MKIF kezel, ami a megfogalmazás szerint egy teljesen működésképtelen koncessziós modellt eredményezett.

A 35 évre becsült 23 ezer milliárd forintos alapköltség a valóságban ennél jóval magasabb lett volna, mivel az összeg az inflációval, a túlárazásokkal és az olyan utólagos feladatokkal, mint az M1-es bővítése, folyamatosan növekedett volna. Ennek következtében egyedül a 2026 augusztusa és 2030 közötti időszakban csaknem 2000 milliárd forintos kifizetés terhelte volna a költségvetést a koncesszor felé.

A társaság tulajdonosi hátterében főként Mészáros Lőrinc és Szíjj László nevesíthető, emellett különféle banki befektetők is jelen vannak a struktúrában, amelyek közül több szintén a megnevezett magánszemélyek érdekeltségébe tartozik.

Miért jogsértő a kormány szerint?

- tette fel a kérdést Vitézy Dávid, majd több ponton támadta meg a 35 éves autópálya-koncesszió konstrukcióját. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna 2022-es megtámadása már a szerződés aláírása előtt bekövetkezett, a háborúra mégis utólag, előre nem látható körülményként hivatkoztak. A megállapodást 2023 áprilisában és azt követően is módosították, aminek hatására a koncessziós díj a kétszeresére emelkedett.

A kormány jogi érvelésének középpontjában a kockázatviselés áll, hiszen a koncessziók lényegi eleme, hogy a koncesszornak érdemi üzleti kockázatot kell vállalnia. Az MKIF esetében azonban ez nem történt meg: a komolyan vehető kockázatokat az állam magára vállalta, miközben a díjazás fixen járt volna. A kabinet emiatt úgy látja, hogy a konstrukció valójában nem koncesszió, hanem egy 35 évre megkötött szolgáltatási szerződés, amelynél teljesen más versenyeztetési szabályok érvényesülnek.

Az állam az egyszerű üzemeltetés 35 éves megrendelésével évtizedekre kizárta a versenyt a piacon. Ráadásul az MKIF a beszállítóit nem közbeszerzéseken választja ki, miközben a teljes hálózat egyetlen konstrukcióba szervezése megsértette a részekre bontás követelményét. A háborúra hivatkozó szerződésmódosítások és a díjemelések Emellett az uniós jogot is sértették.

A kormány álláspontja szerint a megállapodás azért visszás, mert ha a konstrukció jól teljesített volna, a profit Mészáros Lőrincnél és Szíjj Lászlónál jelentkezett volna, miközben a kockázatok jelentős részét az állam viselte. Ez teljesen kifordítja a koncesszió logikáját, ahol a bevételnek a teljesítménytől és a vállalt kockázattól kellene függenie, ebben a megállapodásban viszont a díjazás fix volt. A kormány erre alapozza azt a megállapítását, hogy a szerződés a gyakorlatban szolgáltatási szerződésként működött.

Vitézy Dávid: Az Orbán-kormány felmondhatta volna a szerződést, helyette inkább még többet fizetett érte

Vitézy Dávid szerint az első szerződésmódosítás bevezette a részleges meghiúsulás lehetőségét, ami véleménye alapján már szabályellenes volt. Mivel a bankok az eredeti konstrukcióra nem nyújtottak volna hitelt, szükség volt erre a módosításra, amelyet elmondása szerint Rogán Antal írt alá. A módosítás lényege az volt, hogy ha a koncesszor mulaszt egy adott útszakaszon, akkor se lehessen felbontani vele a szerződést. Vitézy rámutatott arra az ellentmondásra, hogy az állam eredetileg azért írt ki pályázatot, hogy a jelentkezők a teljes úthálózatot egyben vállalják, majd utólag egy módosítással ezt a feltételt korlátozták.

„A közbeszerzés legalapvetőbb logikájával megy szembe, és ez Magyarország legnagyobb közbeszerzése valaha” – fogalmazott Vitézy Dávid. A módosítás nyomán a bankok már megadták a hiteleket, ami javította a koncesszor anyagi helyzetét, vagyis a változtatás a magánfélnek kedvezett, míg az állam számára hátrányos volt.

A második módosítás bevezette a beruházási többletköltség-kompenzációt, amellyel az állam átvállalta a drágulásokból eredő pluszköltségeket, nullára csökkentve ezzel a koncesszor üzleti kockázatát. Az Orbán-kormány ehhez egy külön kormányrendeletet alkotott, a költségnövekedéseket pedig az ukrajnai háborúra fogták. Ezzel párhuzamosan bekerült a megállapodásba az M1-es autópálya is, amely az eredeti kontraktusban nem szerepelt.

Vitézy teljesen abszurdnak nevezte a módosítást, mivel a koncesszor által beírt bármilyen – akár 360 százalékos – költségnövekedést az állam megtérített. Kiemelte, hogy mindez „másfél évvel a szerződés megkötése után úgy, hogy még nem építettek semmit” történt meg. Véleménye szerint ekkora problémák felmerülésekor a szerződés felbontása lett volna a indokolt lépés, a kormány ehelyett inkább módosította a megállapodást, és egészen 2057-ig megemelte a szolgáltatási díjat.

Cikkünk folyamatosan frissül...

 

 

Ez is érdekelhet: