Megtalálták Magyarország közepét, ebben a városban található a rendkívüli pont

Minden országnak van egy szimbolikus szíve, egy pont, ami földrajzilag a legközepén helyezkedik el. De vajon hol van a történelmi Magyarország közepe? A kérdés, ami évszázadokig foglalkoztatta a tudósokat és a történészeket, végül a 19. század végén kapott választ, méghozzá egy elszánt szarvasi tanár zseniális számításainak köszönhetően. A felfedezés helyszínén ma egy rendkívüli emlékmű áll, amely nemcsak egy földrajzi pontot jelöl, hanem egy egész nemzet sorsfordító tragédiájának is emléket állít.

Egy tanár, aki megoldotta a rejtélyt

A nagy feladatra Mihályfi József, a szarvasi főgimnázium földrajz- és történelemtanára vállalkozott az 1880-as években. A CsodálatosMagyarország.hu cikke szerint a tanár bonyolult geometriai és földrajzi számításokba kezdett, hogy meghatározza a Nagy-Magyarország mértani középpontját. Sejtette, hogy a pont valahol a Nagyalföldön található és a számításai végül igazolták is ezt: a történelmi Magyarország földrajzi közepe Szarvas városában, a Holt-Körös partján, egy zöldpázsitos területen van. A pontot először egy egyszerű, használaton kívüli malomkővel jelölték meg.

A felfedezés híre és a malomkő mint szimbólum lassan a köztudatba is beépült. A történet azonban tragikus fordulatot vett, amikor az első világháború után a Szarvast megszálló román csapatok tudomást szereztek az emlékkőről és elhurcolták azt a helyéről.

A malom, ami a nemzet tragédiájára emlékeztet

A trianoni békeszerződés után a nemzet gyászba borult és a történelmi középpont emléke egy időre feledésbe merült. Azonban 1929-ben Szarvas képviselő-testülete úgy döntött, hogy egy méltó emlékművel kell megjelölni a helyet, tiltakozásul a trianoni döntés ellen. Dr. Schauer Gábor főszolgabíró szavai mindent elárulnak a korabeli hangulatról:

…ha van valahol a trianoni katasztrófánk elleni tiltakozásra alkalmas hely, úgy azok közé tartozik első sorban Szarvas, vagyis az a hely, ahol Nagy-Magyarország földrajzi közepe volt és amely megcsonkításunk folytán csaknem határváros lett."

A négyfelé mutató vitorlák üzenete

Az emlékmű végül 1939-ben készült el. A kijelölt pontra egy dombot emeltek, amelyen egy terméskőből épült, szélmalom formájú építmény áll. A malom négy vitorlája mozdulatlanul mutat a négy égtáj felé, szimbolizálva a történelmi Magyarország szétszakítottságát és a különböző országrészeket. Az emlékmű, amely a Holt-Körös partján, festői környezetben található, 2011 óta hivatalosan is történelmi emlékhely. Egy csendes, de annál erőteljesebb mementója a magyar történelem egyik legfájdalmasabb fejezetének és egyben egy zseniális tanár elszántságának is.

Szarvas legértékesebb helyi kincseiről ebben a videóban is láthatunk lélegzetelállító képsorokat: