A világ legrégebbi ételreceptje 8000 éves, szörnyen néz ki, de tele van vassal

A történelem egyik legérdekesebb kulináris felfedezése egy 8000 éves csalánpuding receptje, amelyet régészek egy őskori település feltárása során fedeztek fel. A rendkívüli felfedezés nemcsak bepillantást enged az őskori emberek étkezési szokásaiba, hanem azt is bizonyítja, hogy már évezredekkel ezelőtt is használtak összetett főzési technikákat.

A receptet egy agyagtábla töredékére vésték, amelyet egy régészeti ásatás során találtak a Közel-Keleten. A szakértők szerint ez az egyik legrégebbi fennmaradt írott szöveg egy étel elkészítésére vonatkozóan. 

A csalándpuding repetje gyakorlatilag az első bizonyítéka annak, hogy az ősi emberek nemcsak vadásztak és gyűjtögettek, hanem tudatosan kombinálták az alapanyagokat és egészen összetett főzési módszereket alkalmaztak.

Mi is az a csalánpuding?

A legtöbben ma kerülendő gyomnövényként tekintenek a csalánra, amihez ha hozzáérünk, fájdalmas, viszkető kiütések jelennek meg a bőrünkön. Valójában egy rendkívül tápláló növényről van szó, tele van vassal, kalciummal és C-vitaminnal, ezért a korabeli emberek számára ideális tápanyagforrás lehetett. 

A csalánpudingot egy sűrű, pépes állagú ételként kell elképzelni, amelynek alapját a növény zöld levelei és magvai adták. A recept szerint kőmozsárban összezúzták ezeket, majd vízzel és valószínűsíthetően őrölt gabonával keverték össze, végül pedig egy forró kőfelületen vagy agyagedényben megfőzték.

Valószínűleg kísérletező ínyencek örökítették meg a receptet

A csalánpuding receptjének felfedezése azt mutatja, hogy az emberek már 8000 évvel ezelőtt is kreatívan kísérleteztek az ételek elkészítésével, és nem csupán a túlélésért ettek, hanem az ételek ízére és tápláló hatására is figyeltek. Emellett a felfedezés azt is bizonyítja, hogy a csalán már az őskorban is fontos szerepet játszott az emberi táplálkozásban.

Bár a modern konyhákban ritkán találkozunk ezzel az alapanyaggal, a növény ma is népszerű különféle levesek, teák és főzelékek alapanyagaként. Ki tudja? Talán egyszer valaki újraalkotja az ősi receptet, és visszahozza az éttermek kínálatába ezt a különlegességet.