Akkor most létezett Tell Vilmos, vagy tényleg csak egy legenda volt?
A monda szerint 1307. november 18-án a Habsburg-ház helytartójaként uralkodó zsarnok Hermann Gessler arra kényszerítette az íjász Tell Vilmost, hogy az a saját fia fejére helyezett almát a nyilával eltalálja.
Ez Vilmos büntetése volt, amiért nem tett eleget az önkényeskedő Habsburg-helytartó parancsának, miszerint az altdorfi főtéren egy botra feltűzött kalapja előtt ugyanúgy kell tisztelegni, mintha ő maga állna ott.
A mutatvány sikerrel zárult, de aztán Gessler megkérdezte Vilmostól, hogy miért tart a kezében egy másik nyilat. Az íjász azt válaszolta, hogy ha véletlenül eltalálta volna a fiát, akkor a másik nyíl azonnal repült volna a kormányzó fejébe.
Gessler a kijelentése miatt börtönbe küldte Tell Vilmost, aki egy vihar közben megszokott, és bosszút esküdve elindult megölni a zsarnokot. Egy völgyszorosban lesből lelőtte Gesslert, aki haldoklása közben még hallotta, amint Tell felfedi magát. A második nyíllövés szabadságharcot robbantott ki Svájcban, ami az ország függetlenné válásához vezetett.
A történet továbbra is lenyűgöző, csak állítólag Tell Vilmos egyáltalán nem létezett, de a történészek továbbra is sokat vitatkoznak ezen. Az alakja azonban Friedrich Schiller drámájának, valamint Gioacchino Rossini operájának köszönhetően fennmaradt.