
A kézmosás életet menthet, egészen undorító kísérlettel mutathatjuk ezt be
Olvass tovább...
A mai napig nem biztosak abban, hogy a nők tudták-e, hogy mibe egyeztek bele.
1969-ben az Egyesült Királyságban, Coventry városában egy vitatott orvosi kísérlet során 21 indiai származású nőt vontak be egy vasfelszívódást vizsgáló tanulmányba. A résztvevőkkel olyan chapati kenyeret etettek meg, amelyet radioaktív izotópokkal dúsítottak. A kísérlet célja az volt, hogy megértsék, hogyan szívódik fel a vas a chapati fogyasztása során, mivel ez az étel alapvető szerepet játszik az indiai étrendben.
Olvass tovább...
A kutatást a Cardiffban dolgozó egy Peter Elwood nevű fiatal epidemiológus vezette, aki korábban már végzett hasonló vizsgálatokat kenyérrel. A chapati vizsgálat során Elwood csapata egy helyi orvos, Dr. Shah segítségével toborozta a résztvevőket Coventry indiai közösségéből.
Volt azonban egy "kis" probléma: komoly nyelvi akadályok merültek fel, mivel a legtöbb résztvevő nem beszélt angolul: az információkat gyakran gyermekeik vagy nem hivatalos tolmácsok fordították le számukra. Ez megkérdőjelezi, hogy a nők valóban megértették a kísérlet természetét és beleegyezésük előtt valóban megfelelően tájékoztatták-e őket.
A kísérlet során a nők négy egymást követő napon fogyasztották el a radioaktív chapati kenyeret, majd 17 nappal később a Harwell Laboratóriumban végeztek rajtuk méréseket a radioaktív anyagok felszívódásának nyomon követésére. A kutatás eredményeit 1970-ben publikálták, de a résztvevőket nem tájékoztatták az eredményekről, és egészségi állapotukat sem követték nyomon a későbbiekben - ez akkoriban megszokott gyakorlatnak számított, mivel a kutatók úgy vélték, hogy az alacsony szintű sugárzás nem jelent komoly egészségügyi kockázatot.
Olvass tovább...
A kísérlet csak 1995-ben került újra reflektorfénybe, amikor a Channel 4 dokumentumfilm bemutatta az esetet, ami közfelháborodást váltott ki. Ezt követően a Coventry Egészségügyi Hatóság vizsgálatot indított, amely arra a következtetésre jutott, hogy bár a sugárzásnak való kitettség alacsony volt és megfelelt az akkori etikai normáknak, a tájékozott beleegyezés hiánya komoly aggályokat vet fel. A résztvevők közül többen nem emlékeztek arra, hogy beleegyezésüket adták volna a kísérlethez.
A legfrissebb információk szerint a 1969-es Coventry-kísérletben részt vevő 21 indiai nő egészségi állapotáról kevés dokumentáció áll rendelkezésre. A nők vagy családtagjaik felkutatására irányuló erőfeszítések nehézségekbe ütköztek. 2019-ben Shahnaz Akhter, a Warwicki Egyetem kutatója kezdeményezett próbálkozásokat annak érdekében, hogy jobban megértsék a kísérlet hatásait.
Hasonlóképpen, Louise Raw történész 2023-as közösségi médiás bejegyzései ismét felkeltették a közvélemény érdeklődését, ami újabb felszólításokhoz vezetett egy átfogó vizsgálat lefolytatására, ennek ellenére továbbra is kevés részletes információ áll rendelkezésre a nők későbbi egészségi állapotáról és sorsáról.
A Coventry-i kísérlet nem egyedülálló eset a történelemben, amikor embereket tudtukon kívül tettek ki radioaktív anyagoknak. Az Egyesült Államokban például a 20. század elején a "rádiumlányok" esete vált hírhedtté, amikor fiatal nők radioaktív festékkel dolgoztak, ami súlyos egészségkárosodáshoz vezetett. Hasonlóan, a Massachusetts állambeli Fernald Állami Iskolában diákok tudtuk nélkül fogyasztottak radioaktív anyagokkal dúsított zabkását egy kísérlet részeként.
Videó a kísérletről:
Forrás: The Guardian