Ez volt a Mount Everest legdurvább tragédiája: rengeteg hegymászó veszett oda egyetlen éjszaka alatt a felelőtlenség miatt

Az 1996-os Mount Everest-tragédia: amikor a világ teteje halálos csapdává vált

A Mount Evereste meghódítását sokan az emberi kitartás és elszántság szimbólumának tartják. A világ legmagasabb csúcsa évtizedek óta vonzza a kalandorokat, hegymászókat - azokat, akik bármi áron a világ tetejére akarnak érni. 1996 májusában azonban a hegy megmutatta az igazi, kegyetlen arcát: egy váratlan hóvihar és a rossz döntések sorozata nyolc ember életét követelte, az eset pedig a történelem egyik legnagyobb hegymászó-tragédiájaként vált ismertté.

A Mount Everest: álom vagy üzlet?

Az 1990-es évek közepére az Everest megmászása már nemcsak a világ legkiválóbb hegymászóinak kiváltsága volt. Kereskedelmi expedíciók szerveződtek, amelyek komoly pénzösszegért (akár 60 000 dollárér) feljuttatták az amatőr mászókat is a csúcsra. A tapasztalt hegyi vezetők biztosították az infrastruktúrát: táborokat állítottak fel, serpákat fogadtak, akik előre kihelyezték a köteleket és oxigénpalackokat, így a kevésbé tapasztalt hegymászóknak elég volt „csak” kitartani és követni a vezetőiket.

1996 tavaszán több ilyen expedíció is nekivágott az Everesten a csúcstámadásnak. Két kiemelkedő vezetővel rendelkező és frissen indult kereskedelmi csapat, az Adventure Consultants és a Mountain Madness is igyekezett a kalandorokat felvinni a csúcsra. Az előbbit a legendás új-zélandi hegymászó, Rob Hall irányította, aki korábban már ötször megmászta az Everestet. A másik csapat élén a karizmatikus, laza stílusáról ismert Scott Fischer állt, aki a hegyek között nőtt fel, a természetet az otthonának tekintette.

A két csapatban vegyes összetételű hegymászók voltak: tapasztalt alpinisták, de olyanok is, akik életük első komolyabb mászására készültek. Ott volt Jon Krakauer, az Outside magazin újságírója, aki cikket írt a kereskedelmi expedíciókról, Yasuko Namba, egy japán üzletasszony, aki már hat kontinens legmagasabb csúcsát meghódította, és Doug Hansen, egy postás, akinek ez volt élete nagy álma.

A vihar előtt: végzetes döntések

A csúcstámadás napját május 10-re időzítették, de már az indulás is késve történt. Az Everest felsőbb szakaszán egy keskeny, veszélyes szakasz, a Hillary-lépcső (ez az a hely, ahol Suhajda Szilárdnak is nyoma veszett) előtt torlódás alakult ki - túl sok ember próbált egyszerre feljutni. Az oxigénpalackok fogyatkozni kezdtek, a csúcsról való visszaindulás is késlekedett.

Délutánra a csapatok már túllépték a biztonságos visszafordulási időpontot, de sokan még mindig a csúcson tartózkodtak. A mászók kimerültek, az oxigénellátás akadozott, és akkor jött az, amitől minden hegymászó retteg: egy váratlan hóvihar csapott le a hegyre. A látótávolság nullára csökkent, a szél orkánszerűen tombolt, a hőmérséklet percek alatt életveszélyes szintre süllyedt.

A túlélésért folytatott küzdelem

A viharban a mászók szétszóródtak. Rob Hall, a tapasztalt vezető, nem volt hajlandó otthagyni Doug Hansent, aki teljesen kimerült és képtelen volt továbbmenni. Végül mindketten a hegyen maradtak - Hansen halálra fagyott, Hall pedig nem sokkal a fagyhalál előtt, rádión keresztül búcsúzott el várandós feleségétől.

Scott Fischer, a Mountain Madness vezetője szintén csapdába esett a viharban: kimerült és mozgásképtelenné vált. Anatoli Boukreev, az expedíció orosz vezetője egyedül indult vissza, hogy túlélőket mentsen, de Fischerre már túl későn talált rá.

Közben egy másik drámai történet is kibontakozott. Beck Weathers, egy amerikai orvos, teljesen eszméletlen állapotban feküdt a hegyen - mindenki azt hitte, meghalt. Ám hihetetlen módon másnap reggel magához tért, és sérült, fagyott kézzel-lábbal, teljesen egyedül visszatántorgott a táborba. Bár elvesztette orrát és ujjait a fagyás miatt, csodával határos módon túlélte.

A tragédia következményei

Az 1996-os Mount Everest-tragédia végül nyolc halálos áldozatot követelt, és örökre megváltoztatta az emberek gondolkodását a hegy veszélyeiről. Jon Krakauer a tragédia után megírta az Ég és jég (Into Thin Air) című könyvet, amely világsiker lett és rávilágított a kereskedelmi hegymászás veszélyeire. Anatoli Boukreev szintén kiadott egy könyvet (The Climb), amelyben egy másik, sajátos nézőpontból mesélte el a történteket.

A tragédia filmes feldolgozása sem maradt el. A 2015-ben bemutatott Everest című film Baltasar Kormákur rendezésében megpróbálta a lehető leghitelesebben bemutatni a tragédiát. A látványos filmben Jason Clarke alakította Rob Hallt, Jake Gyllenhaal pedig Scott Fischert. Bár a film néhány dolgot túldramatizált, mégis hűen visszaadta azt a rettenetes hangulatot, amely akkor a hegyen uralkodott.

A hegy, amely nem kegyelmez

A Mount Everest mindig is vonzotta azokat, akik próbára akarták tenni határaikat, de az 1996-os tragédia rávilágított arra, hogy a hegy nem tűri a hibákat. A természeti erőknek semmi sem szab határt, és a legkisebb rossz döntés is halálos következményekkel járhat. Azóta is minden évben sokan próbálják elérni a csúcsot, de a hegy emlékeztet mindenkit: nem az a legfontosabb, hogy feljuss, hanem hogy épségben le is jöjj onnan.

A tragédia története videós formátumban: