Valami változott az óraátállítással kapcsolatban tavaly óta, itt vannak az eredmények a legfrissebb szavazásról

Újra itt a téli óraátállítás: október 27-én, vasárnap hajnalban 3 órakor 2 órára vissza kell állítani az órákat, tehát megint egy órával többet fogunk aludni az éjszaka.

Mint köztudott, a nyári óraátállítást 1916-ban vezették be az Egyesült Államokban energiatakarékossági okok miatt, majd szépen lassan a Föld számos országa átvette ezt - köztük Magyarország is, ám nálunk nem alkalmazták folyamatosan, voltak olyan évek, amikor nem volt óraátállítás. A téli időszámítás kezdetéről az alábbi cikkel jelentkezett a Pesti Hírlap még 1916. augusztus 22-én:

„A nyári időszámítással tett tapasztalatok azt bizonyították, hogy nehézségek főként az olyannyira fontos tejszállításoknál voltak, mivel a tejtermelők nem tudtak az időszámításhoz igazodni. Egyébként azonban a nyári időszámítás nem okozott zavarokat, a remélhető, hogy békeidőn a [vasúti] forgalom kiterjesztésével teljesen meg fognak szűnni a nehézségek. […] A világítás terén kétségtelenül jelentékeny megtakarítások várhatók. A nyári időszámításnak a téli időszakra való kiterjesztése ellen úgy a magyar, mint pedig a német és osztrák vasutak képviselői a leghatározottabban állást foglaltak, míg ellenben azt nem kifogásolták, hogy békében valamivel előbb térjenek rá a nyári időszámításra, mint most. […]. A téli időszámításra való áttérésnél azt kívánták, hogy ne éjjeli 12-kor, hanem egy órakor kezdjék meg.”

A vasutasok kívánsága végül teljesült, a kereskedelmi miniszter bejelentése alapján a 1916. szeptember 30. és október 1. közötti éjjelen 1 órakor 12-re kellett az órát visszaállítani.

A 2010-es évekre azonban megkérdőjeleződött az óraátállítás gazdasági haszna; egyre többen állnak ki azért, hogy végleg eltöröljék az óraátállítást, ám mind ez idáig ez nem történt meg. A Promotions már harmadik éve készít olyan szavazást, amiben 100 olvasót kérdezünk meg, hogy ők mit szeretnének. Az előző években a legtöbben arra voksoltak, hogy az eltörlés után a nyári időszámítás mellett maradjunk, és ez ebben az évben sem változott, de mégis egy picit más eredmény született.

Alább mutatjuk a szavazás eredményét - beleértve a tavalyi év számait is:

• Maradjon a nyári időszámítás: 63 százalék (2023) - 72 százalék (2024)
• Maradjon a téli időszámítás: 24 százalék (2023) - 14 százalék (2024)
• Nekem teljesen mindegy: 13 százalék (2023) - 14 százalék (2024)

Látszik, hogy jócskán nőtt azoknak az aránya, akik inkább a nyári időszámítás mellett tartanának ki, illetve egy minimális növekedés azok között is történt, akiknek teljesen mindegy, melyik időszámítást tartanánk meg. Hozzá kell tenni, hogy az idei szavazásban nem ugyanazok a személyek vettek részt, mint a tavalyiban - tehát nem ugyanazoknak az embereknek a véleménye változott.

Az óraátállítás vitatott előnyei

Az energiatakarékosság mellett az óraátállításnak számos egyéb előnye is létezik. Az egy órával több természetes világítás örömeit élvezhetik mindazok, akik a nappaljaik nagy részét irodákban, gyárakban, iskolákban és egyéb fedett helyeken kénytelenek tölteni. Ők a munkaidő letelte után még lehetőséget kapnak arra, hogy a szabadtéri programok szervezhessenek maguknak. Előnynek nevezhető az is, hogy a szabadban végzett munkák ideje meghosszabbítható. Bár nem a magyarokra tartozik, de az Egyesült Államokban sokszor hangoztatják azt is, hogy az óraátállítás által csökkent a bűnesetek száma.

A nyári időszámítás bevezetése óta azonban időről időre felmerülnek ellenvélemények is, amelyek az óraátállítás előnyeit vitatják. Mai napig kérdéses az is, hogy az emberi szervezetre milyen negatív hatással van az óraátállítás. Nem egyformán tudunk ugyanis alkalmazkodni az új helyzethez, sokan fejfájásra, émelygésre panaszkodnak ebben az időszakban.