Komoly vita alakult ki az OPUS TITÁSZ Áramhálózati Zrt. uniós pályázatokból történő kizárása körül. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó társaság jogi útra tereli az ügyet, Mandula Viktor, a Nyugati Fény alapítója és korábbi főszerkesztője pedig élesen bírálta a döntésért és a Tisza-kormányt.
A Magyar Fejlesztési Bank igazgatósága augusztus 10-i ülésén döntött úgy, hogy kizárja az OPUS TITÁSZ-t az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközéből, vagyis az RRF-ből finanszírozott hálózatfejlesztési és okosmérési pályázatokból. Az MFB indoklása szerint a vállalat nem teljesítette az átláthatósági követelményeket. A két pályázat jelentős összegről szólt. Az egyik az időjárásfüggő megújuló energiaforrások integrálását segítő villamosenergia-hálózat fejlesztését, a másik okos villamosenergia-fogyasztásmérők beszerzését és telepítését szolgálta. A két támogatás együttes összege megközelítette a 67 milliárd forintot.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a döntés bejelentésekor arra hivatkozott, hogy az Európai Bizottság a program előkészítésétől kezdve alapvető feltételként határozta meg: a pályázatokon kizárólag teljesen átlátható tulajdonosi körrel rendelkező vállalatok vehessenek részt. A kormány közlése szerint más eszközökkel igyekeznek biztosítani, hogy az érintett települések ne maradjanak ki a szükséges energetikai fejlesztésekből. Az OPUS TITÁSZ augusztus 6-án az MFB még arról értesítette a vállalatot, hogy pályázatainak értéklése pozitív eredménnyel zárult. A társaság állítása szerint az MFB ezt követően a támogatási szerződések megkötéséhez szükséges dokumentumokat is bekérte. Négy nappal később azonban megszületett a kizárásról szóló döntés.
Radnai Márk lebuktatta a Fideszt, átverés volt az egész?
Olvass tovább...
Az OPUS TITÁSZ szakmailag és jogilag megalapozatlannak tartja a kizárást. Bejelentették, hogy valamennyi rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőséget igénybe vesznek emiatt. A társaság azzal érvel, hogy a pályázati folyamat első szakaszában végzett jogosltsági vizsgálatnak az átláthatóság ellenőrzése is része. Ha ezen a ponton nem feleltek volna meg a feltételeknek, a pályázatok szakmai értékelésére sem kerülhetett volna sor.
A vállalat szerint a döntés nemcsak a céget érinti, hanem a tiszántúli fogyasztókat is, mivel az elnyert forrásokat hálózatfejlesztésre és okosmérők telepítésére fordították volna.
Mandula Viktor kifogásolta, hogy a korábban pozitívan elbírált pályázatok ügyében négy nappal később ellenkező döntés született
Mandula Viktor újságíró, a Nyugati Fény alapítója politikai indíttatásúnak tartja a kormány lépését. Véleménye szerint az ügy összefügghet azzal a politikai vitával, ami azt követően alakult ki, hogy a Mészáros-érdekeltségbe tartozó V-Híd sínhegesztési munkákra nyert tendert.
Mi történt ebben a négy napban? A tiszás kommentelők és redditezők körében nagy balhé lett egy másik hírből, mely szerint a szintén Mészáros-érdekeltség V-Híd sínhegesztési munkákra elnyert egy 300 milliós tendert. Magyar Péter látva a tiszás hangadók őrjöngését úgy döntött, hogy sürgősen azt az üzenetet kell küldeni, hogy „Mészárosnak többé egyetlen csapból sem folyhat pénz”. Ennek lett áldozata a tiszántúli hálózatfejlesztés. Csakhogy az állam nem egy Facebook-kommentfolyam. Egy kormány nem úgy működik, hogy néhány nappal egy Facebook-balhé után gyorsan megkeresi, hol tud odacsapni az érintett cégnek. A kormányzásnak nem a bosszúról, hanem a kiszámíthatóságról kell szólnia.
– írta a volt főszerkesztő, hozzátéve: egy ilyen döntés következményeit végül az állampolgárok viselhetik. Mandula úgy fogalmazott, hogy „az állampolgárokat nem lehet járulékos veszteséggé tenni egy indulatvezérelt politikus büntetőhadjáratában”.
„A múltat nem tudom visszacsinálni” - Tóth Gabi bocsánatot kért, elképesztő fordulat történt
Olvass tovább...
„Ha az ország népe (beleértve a tiszások józanabbját) nem állítják le időben, ez az alak katasztrófába fogja vezetni az országot.”
– zárta posztját Mandula Viktor.
Az OPUS Global érdekeltségébe tartozó OPUS TITÁSZ a két pályázatból összesen közel 67 milliárd forintnyi uniós forráshoz jutott volna, amelynek döntő részét a villamosenergia-hálózat fejlesztésére fordították volna. A társaság így közel 67 milliárd forintnyi fejlesztési forrástól esett el, miközben az is kérdésessé vált, milyen konstrukcióban és milyen forrásból valósulhatnak meg az eredetileg támogatni tervezett tiszántúli energetikai fejlesztések.
