A Velencei-tó vízszintje 2026. május 18-án 66 centiméter volt az agárdi vízmércén, és a tó nyaranta 30-50 centit apad – vagyis reális a kiszáradás. A feltöltésére öt komoly koncepció létezik: a Vál-völgyi patakos vízpótlás (150-500 millió forint), a Pátkai- és Zámolyi-tározó rekonstrukciója (az ÁSZ szerint 24,5 milliárd), a Duna-vízpótlás, a tisztított szennyvíz bevezetése és a karsztvíz. A döntés Gajdos László élő környezetért felelős miniszter tárcáján múlik, a helyiek pedig Magyar Péter kormányában reménykednek.
Kulcsmegállapítások
– A Velencei-tó vízszintje kritikus: 66 cm (agárdi vízmérce, 2026.05.18.), az eddigi mélypont 53 cm volt 2022-ben.
– Öt vízpótlási koncepció kering évtizedek óta, 150 millió forinttól 24,5 milliárdig.
– Az ÁSZ szerint a halogatás 6,3 milliárdról 24,5 milliárdra drágította a tározó-rekonstrukciót.
– A felelős tárca Gajdos László minisztériuma; Magyar Péter cselekvési tervet kért tőle.
– A legolcsóbb terv egy helyi nyaralótól származik: Vál-völgyi patak, 15 km vezeték, 2 szivattyú.
Mennyire súlyos a helyzet a Velencei-tónál 2026-ban?
Súlyos: a tó hónapokon belül kiszáradhat. Az Index 2026. május 19-i helyszíni riportja szerint az agárdi vízmérce május 18-án reggel 66 centimétert jelzett, és a nyári hónapokban a tó átlagosan 30-50 centit apad. Ha ez bekövetkezik, a tó gyakorlatilag kiszárad.
A parton megfeneklett csónakok várják a vizet, a nádas méterekre sárgul a tótól. Az eddigi mélypont a 2022-es 53 centiméter volt, most valamivel feljebb állunk, de a nyár ezt pillanatok alatt elviheti. A májusi eső megérkezett, de ahogy a riportban fogalmaztak, ez a halottnak adott csókkal ért fel.
Kitől várnak segítséget a helyiek?
Magyar Pétertől és a kormánytól. Ez szó szerint elhangzott a parton: Zoltán, a Velence Korzón lévő Sakáltanya tulajdonosa kimondta, hogy bízik a miniszterelnökben és a szerinte végre szakértő kormányban. A javaslata viszont inkább vicc: "Mindenki fogjon egy vödröt, aztán hozzon kis vizet."
A komoly tervet egy budapesti nyaraló, György adta a parton: a Vál-völgyi patakokból ősztől tavaszig fel lehetne tölteni a tavat, szerinte pár száz millióból. Nem mindenki ennyire optimista. Róbert, aki öt éve él a tónál, szerint "évről évre egyre rosszabb minden", és augusztus végére akár 60-70 centit is leapadhat a vízszint.
Miért épp most került napirendre a tó megmentése?
Mert a Tisza-kormány zászlóshajó-témává emelte az aszályt. Fontos előzmény, hogy a kormány az első ülését szimbolikusan az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban tartotta. Az emlékpark területén lévő tó, amely tűzivíz-tározóként is funkcionál, két éve kiszáradt, és azóta a helyi gazdák saját eszközeikkel próbálják feltölteni.
Magyar Péter ezt a tavat hozta fel példának arra, hogy az előző kormány elhanyagolta a vízgazdálkodást. Beszámolók szerint a minisztérium nem volt hajlandó nagyjából 120 millió forintot adni a tó megmentésére, miközben máshová bőven jutott pénz. A helyszínen jelentette be a tágabb aszály-akciótervet is: egy vízügyi koordináló központ felállítását, 257 milliárd forintnyi KEHOP-os vízügyi fejlesztést és vis maior helyzet kihirdetését a gazdák megsegítésére. Vagyis bár az ópusztaszeri tó inkább szimbolikus kirakat lett, a kiszáradó tavak megmentése végre napirendre került.
Hányféleképpen tölthető fel a Velencei-tó?
Öt komoly koncepció kering évtizedek óta. Az alábbi táblázat összehasonlítja a becsült költségüket, fő előnyüket és fő hátrányukat.
| Megoldás | Becsült költség | Fő előny | Fő hátrány |
|---|---|---|---|
| Vál-völgyi patakos vízpótlás | 150-500 millió Ft | Olcsó, helyi víz, nincs invazív kockázat | Nyáron nem működik; 15 km vezeték + 2 szivattyú kell |
| Pátkai-Zámolyi tározó-rekonstrukció | 24,5 milliárd Ft (ÁSZ, 2024) | Meglévő rendszer, Vízügy preferálja | A halogatás 6,3-ról 24,5 milliárdra drágította; horgász-érdekellentét |
| Duna-vízpótlás | Több tízmilliárd Ft | Kimeríthetetlen, stabil forrás | 8-10 m átemelés energiája; invazív fajok kockázata |
| Tisztított szennyvíz (csákvári, agárdi) | Közepes | Folyamatos, kiszámítható utánpótlás | Tápanyagterhelés, eutrofizáció a sekély tóban |
| Karsztvíz (Kincsesbánya, Csór) | Közepes-magas | Kiváló vízminőség | A kormány korábban elutasította; ivóvizet pazarolna |
A leglátványosabb a sor eleje és vége közötti szakadék. Egy helyi nyaraló fejből felvázol egy 150 milliós tervet, miközben a hivatalos tározó-rekonstrukció ára a halogatás miatt 24,5 milliárdra hízott.
Melyik a legolcsóbb és melyik a legkockázatosabb terv?
A legolcsóbb a Vál-völgyi patakos megoldás. György, a helyi nyaraló szerint a patakok vízhozama elég ahhoz, hogy ősztől tavaszig feltöltsék a tavat a 140 centis normál szintre, nagyjából 15 kilométer vezetékkel és két átemelő szivattyúval. "Ennek a költsége pár száz millió forint, de lehet, hogy csak 150, de semmiképpen nem több mint 500" – mondta, majd odaszúrt: "Nem az a horror összeg, amiről beszéltek itt folyamatosan, miközben semmit nem tettek."
A legkockázatosabb a Duna-vízpótlás. A Dunából érkező víz idegen vízgyűjtőből jön, idegen fajokkal: 1928-ban egy Sión átvontatott uszály hozta be a Balatonba a vándorkagylót, és azóta is ott van. A Velencei-tó kisebb, sekélyebb, melegebb, így egy ilyen biológiai betörés itt nagyobbat üt. Ráadásul a tó északi részén ott a 420 hektáros, Ramsari egyezmény védte Velencei-tavi Madárrezervátum.
Megvan a Velencei-tó eltűnésének oka, olyan dolgot találtak a kutatók a víz felszíne alatt, amire nem számítottak
Olvass tovább...
Mit mond az Állami Számvevőszék?
Hogy nem a klíma, hanem a döntésképtelenség szárítja ki a tavat. Az ÁSZ jelentése szerint a Zámolyi- és Pátkai-tározón évtizedek óta nem volt érdemi rekonstrukció. Már 2021-ben készült előterjesztés 6,3 milliárdos becsléssel, de döntés nem született, és a 2022-es, 2023-as próbálkozások is elhaltak.
Közben az ár felment. A 2024 végére elkészült tervek már 24,5 milliárdot igényelnek, a visszatartott víz pedig 2024 tavaszáig 11,24 millió köbméteres párolgási veszteséget okozott – ez 45 centiméter a tó hátán.
Borzalmas állapotok a Velencei-tó partján, idén mindennek vége lehet?
Olvass tovább...
A mérleg, pikirten
Öt megoldás van, és pont ez a baj. Mert ahol öt út közül lehet választani, ott öt évig lehet azon vitatkozni, melyik a legjobb. Az ÁSZ pontosan ezt írta le, a víz pedig közben fogyott.
A diagnózist most nem aktivista adja, hanem a Számvevőszék, a felelőst Magyar Péter is megnevezte. A terv kész, a pénz előteremthető, a helyiek vödörrel a kézben várnak. A kérdés, hogy a kormány választ-e az öt megoldásból egyet – vagy marad a hatodik út, amit eddig mindenki járt: a semmittevés.
GYIK – Gyakori kérdések a Velencei-tó vízpótlásáról
Tényleg kiszáradhat a Velencei-tó 2026-ban?
Igen, reális a veszély. A vízszint 2026. május 18-án 66 centiméter volt, és a tó nyaranta 30-50 centit apad. Ha a nyár száraz marad, a vízszint a kiszáradás szélére, akár 30-40 centiméterre csökkenhet.
Mennyibe kerülne a Velencei-tó feltöltése?
A megoldástól függ. A legolcsóbb, Vál-völgyi patakos vízpótlás becslések szerint 150-500 millió forint. A hivatalos tározó-rekonstrukció az ÁSZ szerint 2024-ben már 24,5 milliárd forintot igényelt, miután 2021-ben még 6,3 milliárdból megvalósítható lett volna.
Miért nem töltötték fel eddig a Velencei tavat?
Az Állami Számvevőszék szerint az elmaradt kormánydöntések miatt. 2021, 2022 és 2023 is készült előterjesztés a vízpótló rendszer rekonstrukciójáról, de egyik esetben sem született végrehajtási döntés, miközben a beruházás becsült költsége folyamatosan emelkedett.
Kihez tartozik most a tó megmentése?
Gajdos László élő környezetért felelős miniszterhez. Magyar Péter miniszterelnök 2026. május 2-án őt kérte fel egy rövid- és középtávú aszály-cselekvési terv összeállítására.
Miért kockázatos a Duna-vízpótlás a Velencei tónál?
Mert a Dunából idegen vízgyűjtő fajai kerülhetnek a tóba, és a sekély, meleg Velencei-tóban nagyobb kárt okozhatnak. Emellett 8-10 méteres szivattyús átemelés kell, ami folyamatos energiát igényel, és a beruházás a legdrágább az öt koncepció közül.
