Megvan a Velencei-tó eltűnésének oka, olyan dolgot találtak a kutatók a víz felszíne alatt, amire nem számítottak

A kutatók rájöttek, hogy mi a legnagyobb probléma, miért kevesebb évről évre a víz a Velencei-tóban.

10 éve megoldatlan a helyzet

Az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék kutatói most a fókuszukat a Velencei-tó kiszáradásának okára helyezték. A tavat a Pátkai-víztározó táplálja, azonban 10 éve volt utoljára megfelelő állapotban a tározó vízminősége. A kutatók szerint nem a mezőgazdasági tevékenység a fő a probléma, hanem a probléma mögött egészen más áll.

Eltűnhet a Velencei-tó

Kulcsszerepet játszik a Velencei-tó vízpótlásában a Pátkai-víztározó, a kutatók ezért szerették volna megérteni, hogy mi áll a vízminőség drasztikus romlása mögött és mit lehet tenni ellene.

"Az Éghajlatváltozás Nemzeti Labor keretében formálódott kutatócsoport a tározóból kiemelt 54 cm hosszú üledékfurat elemzésével rekonstruálta a víztározó állapotát az 1983-as évektől napjainkig, hogy megértsék azokat a folyamatokat, amelyek a vízminőség romlásához vezettek."

-írja honlapján az ELTE.

A Velencei-tó majdnem minden évben kiszárad, a lenti videó is jól mutatja hogy mekkora a probléma:

Mit vizsgáltak az üledékben?

Árvaszúnyog-maradványokat és polleneket is találtak az üledékben, amit vizsgáltak. Három szakasz rajzolódott ki a szakember előtt. A tározó az aranykorát az 1997-2015 közötti időszakban élte, amikor a stabil vízszintnek köszönhetően gazdag hínárnövényzet alakult ki, így javult a fenékvizek oxigénellátottsága. Ez volt a tározó legkedvezőbb ökológiai állapota. 

2015 után valami megváltozott

A legfiatalabb rétegekben gyors vízminőségromlás rajzolódik ki, hiszen drasztikusan megnövekedett a szervesanyag-tartalom, így a tározó oxigénhiányos, hipertróf állapotba került. Ez vezetett oda, hogy 2024-ben leürítették a tározót egy tömeges halpusztulás után.

„Az eredmények rámutattak, hogy a vízminőség romlásának hátterében nem a környező területeken folyó mezőgazdasági tevékenység, hanem elsősorban a tározón belüli halgazdálkodás (intenzív etetés és halbetelepítés), valamint a befolyó vizek tápanyagterhelése állhat. „Az eredmények rámutattak, hogy a vízminőség romlásának hátterében nem a környező területeken folyó mezőgazdasági tevékenység, hanem elsősorban a tározón belüli halgazdálkodás (intenzív etetés és halbetelepítés), valamint a befolyó vizek tápanyagterhelése állhat."

– emelte ki az eredményeket Tombor Eszter PhD hallgató.

Ezen a videón azt lehet megnézni, hogy hogyan néz ki a Pátkai-víztározó:

Nem csak ez a probléma

A tározót tápláló Császárvíz elvezetése is komoly problémát okoz, ami miatt a kutatók szerint a mederben magas a tisztított kommunális szennyvíz aránya.

Mi lehet a megoldás?

A kutatók szerint egyetlen megoldás van arra, hogy a Velencei-tavat még sokáig élvezhessük, ez pedig nem más, mint a Pátkai-víztározó ökológiai rehabilitációja.

"A javasolt intézkedések között szerepel a körültekintéssel végzett kotrás, a horgászati tevékenység szabályozása, a ragadozó halak arányának növelése és a Császárvíz vízminőségének javítása, hogy a tározó újra elérhesse az 1997 és 2015 közötti stabil, egészséges állapotát."

-írja cikkében az egyetem.