
Információk szivárogtak ki Orbán titkos kártyapartijáról, így kopasztották meg a miniszterelnököt
Olvass tovább...


A magyar miniszterelnök mindig kapható egy kis ultira, de most olyan dolgot írnak a magyar kártyáról, ami több mint sok.
Mi magyarok csak így nevezzük, azonban sok helyen Tell-kártyaként ismerik a 32 vagy 36 lapos kártyatípust, amely a magyar kártyajátékok eszköze.
Schneider József pesti kártyafestő 1836-os találmánya, mely Friedrich Schiller Tell Vilmos című, nagy sikerű, 1804-ben megjelent színdarabja alapján készült, hogy elkerülje az esetleges cenzúrát.
- írja a Wikipédia.
Magyarországon és német nyelvterületen a legelterjedtebb, de a francia kártya után ez a második legkedveltebb kártya Európában.
Schneider eredetileg magyar történelmi személyiségeket szeretett volna a lapokra festeni, de a korabeli, szigorú Habsburg-cenzúra miatt ez túl kockázatos lett volna. - írja a fungarian.com.
A miniszterelnök nem titkolja, hogy szeret kártyázni, így történhetett meg az is, hogy Korda Györggyel és Nógrádi Györggyel leültek ultizni, az asztalnál pedig helyet kapott Pintér Sándor is. Az ulti a 16. századi máriás kártyajátékból alakult ki, amely a 19-20. század fordulóján vált önálló, népszerű magyar játékká. Ebből kifolyólag az sem véletlen, hogy az ultinak is lett Digitális Polgári Köre Magyarországon, melynek tagjai a fenti névsorban szereplő közéleti személyek.

Olvass tovább...
Egy összeállítást készítettek arról, hogy Európa még a kártyákban sem ért egyet. A térképen azt mutatják meg, hogy melyek európai régióban vagy országban milyen kártyával játszanak, azonban a magyar kártyáról szó sem esik, hiszen németként említik a térképen.
"Míg a világ nagy része a jól ismert francia "színeket" használja, Közép-Európa nagy része még mindig német kártyával játszik, Olaszország kupákat és kardokat használ, Spanyolországban vannak érmék és treffek, Svájcban pedig még saját egyedi szimbólumok is kialakultak."
- írják a bejegyzésben.
A poszt szerint a francia kártya azért hódította meg az egész világot, mert a francia kártyakészítők korán iparosodtak és a 18–19. században hatalmas mértékben exportáltak.