Ebből a magyar faluból mindenki elköltözött, ma már szellemváros, tragikus oka van

Az Aggteleki Nemzeti Park hazánk egyik csodája, ez a legrégebbi, és legismertebb cseppkőbarlangunk. A Magyarországon teljesen egyedülálló, 30 kilométer hosszú barlangrendszer már harminc éve az UNESCO világörökség része.

Viszont a Nemzeti Park nem csak cseppkőbarlangokat rejteget: Magyarország északi peremén, a szlovák határ mellett fekszik egy kis szellemfalu, amit turistaként alig lehet megközelíteni. 

Lengyel szellemfalu Magyarországon

A falu neve: Derenk. A falu 1917 környékén épülhetett, és egészen a falu elnéptelenedéséig, 1943-ig a magyarországi lengyel közösség otthona volt. Külön érdekesség, hogy Derenk az egyik nemzeti hősünk, Horthy Miklós miatt vált szellemfaluvá – tudhatjuk meg az Edelényi kastélysziget oldaláról.

Nem először lett lakatlan, de most utoljára

Derenk történelme tele van tragédiákkal: a török hódoltság alatt jelentősen megfogyatkozott a falu lakossága, a 18. században pedig szinte teljesen eltűnt a pestis járvány következtében.

A faluba 1717-ben telepítettek be lengyel jobbágyokat, és gorálokat, Esterházy gróf utasítására. A gorálok – vagy más néven gurálok – egy szláv népcsoport, akik a Tátrában élnek, Lengyelország és Szlovákia határán – írja a Turista magazin. 

Az 1900-as évek elején 367 lakosa volt Derenknek. A falu a trianoni békediktátum aláírása után választhatott, hogy Magyarországhoz, vagy Csehszlovákiához akar tartozni

Csodák csodája, a gorálokból és lengyelekből álló faluközösség Magyarországot választotta. 

Horthy Miklós ezt nem hálálta meg

Az 1930-as évek végén, és a 40-es évek elején Horthy Miklós Magyarország északi részén akart összefüggő vadászterületet kialakítani. 1938-tól kezdve, egészen 1943-ig tartott a falu kiürítése, áttelepítése. A falu lakosságát a környező falvakba telepítették át, amivel Horthy Miklós munkát, és ezzel együtt jobb életminőséget biztosított a falu lakosságának, viszont teljesen szétszórta a falu lengyel nyelvű közösségét. Derenk szellemfaluvá vált. 

Ennek ellenére a derenkiek nem olvadtak be teljesen a magyar társadalomba: a falu megőrizte a lengyel nyelvi fordulatait, a 18. századi nyelvezetük archeikus szavait. Ezzel a derenki lengyelség az országunk legrégebbi nemzetiségeinek egyike, amely a mai napig őrzi a nyelvét. 

Derenkről a Blikk készített dokumentumfilmet, közel 10 évvel ezelőtt: