A török iskolásoknak iszonyatos Magyarország térképet adtak az iskolában, erre nincsenek szavak

Óriási bakit vétettek és teljesen egyedi módon értelmezték az oszmán-török birodalom 17- századi helyzetét a török középiskolások tankönyvében. A készítők a jelek szerint éltek a művészi szabadság lehetőségével, és gyakorlatilag újraírták a történelmet, és egykori hatalmas országuk utolsó kiemelkedő időszakát egy kicsit még tovább fényezték. A történelem tananyag készítői sosem látott méretűre duzzasztották a török császár területét. Igen, 1699-ig valóban messzire, egészen Lengyelországig nyúlt a birodalmuk határa, de már az is bicskanyitogató, hogy a független Lengyel Királyságot ennyire szűkre szabták.

Egyébként, ha valóban a 17. század végét ábrázolná a térkép, már akkor is furcsán tekinthetnénk rá. Ugyanis a mai Magyarország egésze, de még a királyi területek nagyja is „sárgában” tetszeleg. Pedig tudvalevő, hogy Buda 1686-os felszabadításával megindult a törökök hatékony és rohamléptű kiűzése a Kárpát-medencéből.

A bizarr török tankönyvben nem áll meg ennyiben a furcsaságok sora.

Tudvalevő, hogy Erdély szinte mindig is feléjük húzott, ám mégis az „Avusturya” nevű állam (ez lenne a Habsburg Birodalom) részeként, „Erdel”-ként hivatkoznak rá. Viszont területet nem akartak feladni a térképrajzoló amatőrök, így nemes egyszerűséggel Erdélyt beszúrták a mai Szlovákiába, mondván „jóleszazúgy!”. Nem lett. Nagyon nem.

Nem haragudhatunk a törökök egyedi történelem megközelítési módjára, hiszen mi magyarok is gyakran emelgetjük magunkat az ezer éves keresztény állam lakóinak. Holott voltak olyan időszakai is a magyarságnak, amikor hivatalosan mindegyikük más, idegen államhoz tartozott, mert a királyság megszűnt létezni.

Szintén megmosolyogtató, hogy a törökök szinte érthetetlen módon ezen a térképen Temesvárt vagy Karlócát emelik. Pedig utóbbi aztán főleg nem lehet a szívük csücske. 1699-ben ott köttetett a béke, amikor az egyre erőtlenebb törökök feladták közép-európai állásaikat, és végleg elhagyták az egykori Magyar Királyság területeit. Persze tegyük gyorsan hozzá, hogy Karlóca 8000 fős városa a Duna partján fekszik, és nem a Tiszáén, mint ahogy ez a kis tréfás történelemkönyv mutatja szegény török gyerekeknek.

Grátisz vicces tény erről a bizarr baki erről a térképészeti csodáról: Görögországot vagy a Görög Királyságot is lespórolták, és birodalmuk részeként szimplán csak földrajzos szorgalommal, Peloponnészosz-félszigetként titulálják a szóban forgó délkelet-európai, finoman szólva is történelmi jelentőségű területet.