Letaszítják a csúcsról a Kékestetőt, nem ez Magyarország legmagasabb hegycsúcsa, minden tankönyvet át kell majd írni egy új elmélet szerint?

Geológiai kutatások szerint a jövőben megváltozhat Magyarország legmagasabb pontjának sorrendje

Évtizedeken át megkérdőjelezhetetlen ténynek számított, hogy a Kékestető a legmagasabb pont Magyarország területén. Most azonban egy friss geológiai elmélet szerint könnyen lehet, hogy a jövő földrajz könyveiben új név kerül az élre.

A jelenség lényege, hogy egyes hegységek évről évre néhány centimétert emelkednek, ami hosszú távon teljesen átírhatja a hegycsúcsok rangsorát. Ez különösen igaz a Bükkre, ahol a Szilvási-kő folyamatosan magasodik. A Szilvási-kő a Bükk-hegység legmagasabb csúcsa, jelenleg 960,7 méter.

A jelenség a földtani mozgások eredménye, amelyek az Alpok távolabbi hatásaihoz köthetők. Ezek a folyamatok évmilliók óta alakítják a Kárpát-medence domborzatát, beleértve a Mátra térségét is, amely eddig stabilan őrizte első helyét a magyar ranglistán.

A földrajz sosem pihen - tudományos kutatások támasztják alá, hogy egy ismert hegycsúcs letszíthatja a trónrlól a Kékestető legmagasabb pontját

A tudomány azonban arra figyelmeztet, hogy hosszú távon ez megváltozhat, ami izgalmas korszakot ígér a hazai földrajz kutatásban. Egyelőre a Szilvási-kő 960,7 méteren áll, de évi 2,5 centiméterrel magasodik, ami évezredek alatt látványos eredményt adna.

Ha az évi átlagosan 2,5 centiméteres emelkedés tartós marad, a Szilvási-kő nagyjából 4100–4300 között érheti el, majd később meghaladhatja a Kékestető 1014 méteres magasságát. Ez azt jelenti, hogy a legmagasabb pontot ábrázoló térképeket és a hazai tananyagokat újra kellene szerkeszteni.

A változás nem csak arról szólna, hogy új legmagasabb pontja lehet Magyarországnak, hanem arról is, hogy a földtani folyamatok folyamatosan alakítják a környezetünket. A hegységek lassú, évről évre történő emelkedése szabad szemmel alig érzékelhető, de hosszú távon jól mérhető és meghatározó része a magyar tájak fejlődésének.

A Bükk természeti értékei és a Kékes különleges optikai jelenségei miatt kiemelt kutatási terület lett a hazai földrajzban

A Bükk hegység egyébként is kiemelt szerepet játszik a hazai turizmusban és tudományban. A hegység több, mint harminc, 900 méter feletti hegycsúcs otthona, így nem véletlen, hogy a kutatók figyelme egyre gyakrabban fordul ide.

A Bükk barlangjai, bővizű forrásai és védett növény- és állatfajai miatt a térség kiemelt kutatási terület a hazai földrajzban, hiszen ezek a képződmények pontos képet adnak a hegység geológiájáról, vízhálózatáról és ökológiai sajátosságairól.

Ez a természeti gazdagság teszi igazán különlegessé a Bükki-fennsíkot, ahol az ország legtisztább levegője mérhető. A földtani mozgások ezen felül újabb tudományos kérdéseket vetnek fel.

A Kékes névadása mindig is sokakat érdekelt, hiszen a Mátra csúcsa különleges optikai hatás miatt kapta kékes színét. A Mátra hegyeit bizonyos időjárásnál távolról jellegzetes fátyol borítja, amit a leírások szerint kék tónusú fénytörés okoz.

Ezt a jelenséget magyarázza a korabeli névhasználat is, amely évszázadok óta rögzült a köznyelvben. A Kékes név tehát erről a kékes árnyalatról ered, ami a csúcsot különlegessé teszi. A látvány miatt vált a kékestető hazai ikonná, és ennek köszönhetően került be minden tankönyvbe.

Geológusok szerint eljöhet a nap, amikor új csúcstartót kell hirdetni Magyarországon

A kérdés azonban adott: amennyiben a Bükk emelkedése tartós és mérhető marad, vajon mikor kell módosítani a rekordot? A tudósok álláspontja szerint nem a jelenünkben, de a jövőben elkerülhetetlen lesz. Az emelkedési ütem ugyan lassú, de folyamatos, és ez az, ami miatt a Szilvási-kő hosszú távon tényezővé válik.

Mindeközben a magyar geológusok szerint fontos, hogy figyelmünk azokra a folyamatokra is kiterjedjen, amelyek a Föld állandó változását mutatják. Ez a dinamika teszi Magyarorszag domborzatát különösen érdekessé.

A Kárpát-medence mozgásai miatt a térség sosem statikus. A hegycsúcs állandóan formálódik, szintén jó példa erre a Bükk, amely egyre látványosabb eredményeket mutat. Ha pedig ez a tendencia folytatódik, néhány ezer év múlva már biztosan a Szilvási-kő lesz az ország új csúcstartója.

A változás a hazai oktatásra, így a földrajz tananyagára is hatással lehet.

Vajon átírják-e a tankönyveket? A válasz még idő kérdése, de egy biztos: a természet sokszor továbbra is képes meglepetéseket okozni.

A videó bemutatja a Medves-fennsík szélén álló Szilváskő vulkáni tömbjét, különleges, sziklás–hasadékos felszínével:

Forrás: 24.hu