DNS-mintát adtak egy magyar falu lakói, valami felfoghatatlan eredmény született

Egy alig több mint ezerfős, a szlovák határ mentén fekvő kis magyar falu, Letkés lakói egy olyan rendkívüli tudományos kísérletbe kezdtek, amelyre Magyarországon még soha nem volt példa. A helyiek önként adtak DNS-mintát, hogy a genetika segítségével fejtsék meg a falu és a családjaik valódi eredetét. A cél nem kevesebb, mint visszakövetni az ősöket egészen az Árpád-korig. Az első, előzetes eredmények azonban annyira megdöbbentőek és felfoghatatlanok, hogy még a kutatókat is meglepték.

A kísérlet, ami átírhatja a helytörténetet

A különleges kutatás egy régészeti ásatással indult, ahol a falu legrégebbi, feltételezhetően 15. századi templomának maradványait keresték. Bár a feltárt templomról kiderült, hogy "csak" az 1700-as években épült, az ásatás során előkerült Árpád-kori leletek és csontvázak megerősítették, hogy a falu területe már a honfoglalás korában is lakott volt. Ekkor jött az ötlet, ami Magyarországon egyedülálló:

a régészeti leleteket kössék össze a ma is ott élő emberek genetikai örökségével.

A kutatók olyan letkési lakosoktól vettek DNS-mintát, akiknek a családneve már a 15-16. századi írásos emlékekben is szerepelt. A cél az volt, hogy az apai ágon öröklődő Y-kromoszóma vizsgálatával megállapítsák, van-e folytonosság a mai lakosok és az évszázadokkal, vagy akár ezer évvel ezelőtt ott élt ősök között. Mivel Letkés az ország egy olyan részén fekszik, amelyet a tatárjárás és a török hódoltság kevésbé pusztított, a kutatók szerint óriási az esély arra, hogy a mai letkésiek egyenes ági leszármazottai az Árpád-kori alapítóknak.

Ír, brit és beduin ősök, a felfoghatatlan eredmény

A vizsgálat jelenleg is zajlik, de a Börzsöny Közérdekű Muzeális Gyűjtemény vezetője, Batizi Zoltán régész már megosztott néhány előzetes, egészen elképesztő eredményt. A letkési mintaadók genetikai térképe egy hihetetlenül színes, népek keveredéséről árulkodó képet mutat.

• A genetikai örökség legnagyobb részét, nagyjából a felét vagy kétharmadát a mai szláv népekre jellemző gének teszik ki.
• A génkészletük körülbelül 20%-a a mai nyugat- és észak-európai lakossághoz köthető.
• A legmegdöbbentőbb, hogy a hat vizsgált személy közül négynél kimutatható a kapcsolat a Brit-szigetekkel. Van, akinek a génjei 12%-ban Írországra, másnak 15%-ban Nagy-Britanniára utalnak.
• A kapcsolat dél felé is erős: a legtöbb mintaadó a Balkán és Itália mai lakói között is sok távoli rokonnal rendelkezik.
• Sőt, az egyik letkési lakos 1% alatti, de mérhető arányban még a beduinokkal is rokonságban áll.

Ez a genetikai koktél egyelőre rejtély a kutatók számára is. Hogyan kerültek ír vagy beduin gének egy apró, Ipoly-völgyi magyar faluba? A válasz a további vizsgálatokban rejlik, amelyek talán egy eddig ismeretlen, lenyűgöző fejezetét tárják fel nemcsak Letkés, de az egész magyar népességtörténetnek is.

Érdekel a magyarok genetikája? Ebből a videóból többet tudhatsz meg: