Kiderült a magyar munkahelyek sötét titka, friss adatok mutatják, mennyire ki vagyunk hajtva

A legfrissebb Eurostat-adatok szerint a magyar dolgozók közel fele rendszeresen ingyen túlórázik, ami nemcsak a statisztikákban mutat rosszul, hanem a mindennapi életben is súlyos terhet jelent. A számok mögött nagyon is valós problémák állnak: túlterheltség, állandó stressz, és az a kényszer, hogy sokan nem mernek nemet mondani, mert félnek a munkahelyük elvesztésétől. Ez a fajta „láthatatlan nyomás” hosszú távon egészségügyi kockázatokhoz, kiégéshez és akár családi konfliktusokhoz is vezethet.

És bár Magyarország nem a legrosszabb helyen áll az uniós listán, a helyzet így is figyelmeztető. Franciaországban például még magasabb, 59,2 százalékos az arány, de olyan országokban, mint Hollandia vagy Bulgária, a munkavállalók kevesebb mint ötöde dolgozik a szerződésében rögzítettnél többet. A különbség jól mutatja: ahol erősebb a munkavállalói érdekképviselet és a munka-magánélet egyensúlyát támogató vállalati kultúra, ott a dolgozók jóval kevésbé érzik magukat kihasználva.

Miért ennyire rossz a helyzet, és mit jelent ez ránk nézve?

A túlórázás jelensége nem egyedi, de az arányok és az okok aggodalomra adnak okot. A legtöbb esetben a munkavállalók azért dolgoznak többet a fizetett munkaidőnél, mert a munkamennyiség egyszerűen nem teszi lehetővé, hogy időben befejezzék a feladataikat.

Ez a fajta nyomás hosszú távon súlyos következményekkel járhat. A folyamatos stressz, a pihenőidő hiánya és a munka-magánélet egyensúlyának felborulása bizonyítottan növeli a kiégés (burnout), a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a mentális problémák, például a szorongás és a depresszió kockázatát.

A helyzetet tovább rontja, hogy sokan nem mernek szólni a problémáról, félve a munkahelyük elvesztésétől.

„A magyar munkavállalók 45,5 százaléka többet dolgozik a szerződésében foglaltaknál.”

Hogyan állunk Európa többi országához képest?

Bár a magyar adat ijesztő, nem mi állunk a legrosszabbul.

A lista élén Franciaország áll, ahol a munkavállalók 59,2 százaléka dolgozik rendszeresen többet a kelleténél.

Őket követi Portugália és Ausztria. Érdekes módon a lista másik végén olyan országok találhatók, mint Hollandia (16,3%) és Bulgária (13,1%), ahol a munkaidő tiszteletben tartása sokkal jobban működik. A különbségek hátterében kulturális és gazdasági okok is állnak; a nyugat-európai országokban gyakran erősebbek a munkavállalói érdekképviseletek, és a vállalati kultúra is jobban támogatja a kiegyensúlyozott életvitelt.