Ilyen lesz az idei nyár, már most brutálisan hangzik

A nyár nálunk mindig egy kicsit más. Egyszerre várjuk és félünk tőle: lesz-e elég napfény a strandhoz, elég eső a terméshez? Idén ez a kettősség különösen kiéleződik, mert bár a naptár szerint még csak most kezdődne a szezon, a természet már jócskán hátrányban van. Az ELTE három kutatója – Szabó Péter, Kis Anna és Pongrácz Rita – gyorselemzésben hívta fel a figyelmet: az ország nagy részén már június közepén súlyos talajnedvesség-hiány jelentkezik. Ez pedig, ha nem történik gyors változás, brutális következményekkel járhat.

Nem is kell messzire mennünk az időben, hogy lássuk, mi várhat ránk.

A 2022-es nyár sokaknak még mindig fájó emlék: kiégett földek, sárgára váltott vetések, összeomló hozamok.

Akkor a Dunától keletre már eleve aszályos állapotokkal indult a nyár, és mire augusztus lett, történelmi méretű vízhiány sújtotta az országot. Most ugyanazzal a forgatókönyvvel nézünk szembe, azzal a különbséggel, hogy már a Kisalföldön is komoly szárazsággal indult az idény.

Száraz télen nincs mibe kapaszkodni

A tél önmagában sem volt kegyes: az elmúlt több mint egy évszázad tizenkettedik legszárazabb időszakaként került a statisztikákba. Bár tavasszal volt némi remény, a kezdeti csapadékosabb hetek után ismét visszatért a megszokott, csontszáraz időjárás. Az Alföld és a Kisalföld különösen érzékeny, és most csak a szokásos esőmennyiség fele hullott le.

A qubit.hu cikke szerint akutatók az Erdőtűz Veszélyjelző Rendszer talajnedvesség-indexét vizsgálva állapították meg, hogy már most olyan állapotban van a talaj, mint amilyen 2022 legrosszabb nyári napjain volt. Ez pedig nemcsak az agráriumot sújtja, hanem hosszú távon a vízellátást, a mezőgazdasági árakat és a lakosság életminőségét is.

A jövő kilátásai: borúsabbak, mint valaha

A Pálfai-féle aszályindex alapján a kutatók azt prognosztizálják, hogy néhány évtizeden belül alig lesz olyan év, amit aszálymentesnek lehetne nevezni. Az extrém meleg, a csapadékhiány és az ezekből adódó gyors talajszáradás együtt olyan kombináció, amit a magyar földek egyszerűen nem bírnak már el.

A kilátások szerint a súlyos aszályok gyakorisága a mostani többszörösére emelkedhet.

Ez nemcsak a termőföldek kimerülését jelenti, hanem dominószerűen hozhatja magával az inflációs nyomást, az élelmiszerellátási zavarokat, sőt, akár a vidéki elvándorlást is. Egy Alföld közepi település már most arról számolt be, hogy a kutak szintje május vége óta drasztikusan csökken. És ez még csak a kezdet.

A Partizán már foglalkozott vele, hogy a valaha volt legnagyobb aszály várható idén hazánkban, több szemszögből is vizsgálva a kérdést. Ha érdekli a 2 órás műsor, és az, hogy mi lesz így hazánkkal, ne hagyja ki a felvételt: