Pestis a Balatonban: rákok okoznak óriási felzúdulást

Aggasztó ökológiai fejleményre hívták fel a figyelmet szakemberek: az invazív vörös mocsárrák megjelent Magyarország két jelentős tavában, a Balatonban és a Velencei-tóban. A Magyar Haltani Társaság tájékoztatása szerint az idegenhonos faj első példányait 2023 októberében észlelték a Balaton térségében, konkrétan Balatonfűzfő, Balatonfüred és Siófok környékén. A lakosság bejelentései alapján már a Velencei-tó partján fekvő Gárdonyban is felfedezték jelenlétét.

A vörös mocsárrák nagy probléma a Velencei-tónál és a Balatonnál is.

A vörös mocsárrák rendkívül alkalmazkodóképes, gyorsan szaporodó faj, amely súlyos veszélyt jelent az őshonos vízi ökoszisztémákra. Különösen az európai folyami rákra és a kecskerákra nézve jelent halálos fenyegetést, ugyanis hordozója és terjesztője a rákpestis nevű gombás eredetű betegségnek. Ez a kórokozó végzetes lehet a hazai rákfajok számára, amelyek nem rendelkeznek természetes ellenállóképességgel a betegséggel szemben.

A vörös mocsárrák terjedésének hátterében elsősorban emberi tevékenység áll. A faj gyakran tűnik fel akváriumokban és hobbitenyészetekben, de előfordul az élelmiszerpiacon is. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint egyes példányokat felelőtlen tulajdonosok engedtek szabadon természetes vizekbe, vagy esetleg haltelepítéssel kerülhettek be a hazai tavakba. Az ilyen gyakorlatok, különösen ha nem megfelelő állategészségügyi ellenőrzés mellett történnek, súlyos következményekkel járhatnak a természetes élőhelyekre nézve.

A mocsárrák egy invazív faj.

A vörös mocsárrák eredetileg az Egyesült Államok délkeleti részéről származik, elsősorban Louisiana, Florida és Texas mocsaras területeiről. Az 1970-es évektől kezdve azonban számos kontinensen, különösen Európában és Ázsiában is megtelepedett, ahol invazív fajként tartják számon. A vörös mocsárrák igen különlege tulajdonságokkal bír:

• Rendkívül szívós: túléli az alacsony oxigéntartalmú vizet, kiszáradást és akár szennyezett környezetet is;

• Gyorsan szaporodik: évente akár kétszer is szaporodik, és egy nőstény akár 500 utódot is világra hozhat;

• Agilis terjeszkedő: akár szárazföldön is képes rövid ideig vándorolni egyik víztestből a másikba;

• Kártékony a vízi növényzetre: jelentős mennyiségű vízinövényt fogyaszt, ezáltal módosítja az élőhelyeket;

• Talajfúró képessége miatt komoly infrastrukturális károkat okozhat: járataival meggyengítheti az árvízvédelmi töltéseket, gátakat és a csatornahálózatot. 

Az invazív fajok, mint a vörös mocsárrák, az egyik legfőbb veszélyt jelentik a biológiai sokféleségre világszerte. Megjelenésük általában egyes őshonos fajok visszaszorulásához vagy teljes eltűnéséhez vezet. A vörös mocsárrák agresszíven versenyez az élelemért, élőhelyért, miközben a rákpestis révén közvetlenül is kipusztíthatja a helyi rákpopulációkat.

Ez különösen tragikus lehet olyan természetvédelmi jelentőségű vizekben, mint a Balaton vagy a Velencei-tó, ahol az őshonos fajok már most is több környezeti stressznek vannak kitéve, mint például a klímaváltozás, az eutrofizáció és az idegenhonos halfajok térnyerése.

Mit lehet tenni ellene?

A szakértők hangsúlyozzák: a védekezés első és legfontosabb eszköze a megelőzés. Ez magában foglalja az invazív fajok szándékos vagy véletlen betelepítésének szigorú szabályozását, a természetes vizekbe való engedés teljes tilalmát, valamint a lakosság tájékoztatását. A már megtelepedett populációk felszámolása nehéz, költséges és gyakran csak részben sikeres. Bizonyos esetekben csapdázással, vízszintcsökkentéssel vagy mechanikai irtással próbálkoznak.

A Magyar Haltani Társaság és más természetvédelmi szervezetek arra kérik a lakosságot, hogy ha vörös mocsárrákot észlelnek természetes vízben, haladéktalanul jelentsék az illetékes hatóságoknak vagy a társaság online bejelentőfelületén.

_{Forrás: ATV, haltanitarsasag}