Nagyváros éves költségvetése ment az MNB-székház felújítására, így néz ki belülről

Két év leforgása alatt drasztikusan megemelkedett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Szabadság téri, műemléki védettségű épületének felújítási költsége: az eredeti 54,5 milliárd forintos keret mára 81,5 milliárd forintig kúszott fel – adta hírül a Menedzsment Fórum. Ez az összeg már egy nagyobb hazai város éves gazdálkodási keretével vetekszik, eközben a projekt körüli átláthatóság továbbra is számos kérdést vet fel a gazdaság szereplői és a közvélemény részéről.

A rekonstrukciós munkálatokat az MNB 2021 októberében kezdte meg azzal a céllal, hogy az 1905-ben átadott szecessziós épület visszanyerje régi fényét. A beruházás generálkivitelezője a Raw Development Kft., amely közvetetten Matolcsy Ádám baráti köréhez köthető – a cég a kiemelt stratégiai fejlesztések egyik aktív szereplőjévé vált az elmúlt években. A felújítási projekt már induláskor is a figyelem középpontjába került, de azóta a költségek hirtelen drágulása, az építkezés körüli dokumentumokhoz való hozzáférés korlátozása és a határidők csúszása újabb kérdéseket generált.

A Menedzsment Fórum szerint a jegybank felügyelő bizottsága többször is szerette volna megnézni, hogyan halad a felújítás, és pontosan mire költik a pénzt, de erre nem kaptak engedélyt. A beruházás menetéről jelenleg csak szakértői vélemények és háttérdokumentumok alapján lehet képet alkotni. A Sátori és Társa Mérnöki Iroda 2023. decemberi szakvéleménye részletesen bemutatta, hogyan emelkedtek meg az árak, hogy milyen tényezők vezettek a költségnövekedéshez.

Ezek szerint a négyzetméterenkénti költség a kezdeti 2,1 millió forintról jelentősen megemelkedett.

A kivitelező először 84 milliárd forintos nettó összeget jelölt meg indoklásként „az előre nem látható áremelkedések” miatt, végül a projekt végösszege 81,5 milliárd forint + áfa lett. Ez az mnb-székház felújításának egyik legnagyobb vitapontja: hogyan nőhetett ilyen mértékben a költség, és mi indokolja a tételes drágulást?

A részletes listák alapján az alábbi tételek emelkedtek látványosan:

• A járulékos és előkészítő munkálatok ára a szerződéses összeg duplájára, több mint 1 milliárd forintra nőtt;

• A biztonságtechnikai rendszerek költsége 722 millióról 1,3 milliárdra emelkedett;

• A kommunikációs kiadások 1,2 milliárdról 2 milliárd forintra ugrottak;

• A kertészeti munkák pedig 718 millió helyett már 1,2 milliárdba kerülnek.

A számok jól mutatják, hogyan alakult át egy műemléki felújítás egy szinte városléptékű beruházássá – és hogyan gyarapodott a végösszeg másfélszeresére az eredeti árhoz képest.

Az épületet a tervek szerint már 2023 májusában át kellett volna adni, azonban ez máig nem történt meg teljes mértékben. 2025. március elejére jósolják az átadást, bár a jegybanki szervezet egy része már januárban visszaköltözött az ingatlan egyes részeibe.

A belső terek átalakulásáról a nyilvánosság alig kapott részletes képet, de az eddigi információk szerint a gazdaság szempontjából sem elhanyagolható beruházás során exkluzív tárgyalótermek, reprezentatív dísztermek és különleges belsőépítészeti kialakítások is készültek.

A projekt végső célja a nemzeti örökség megőrzése és korszerűsítése volt, a közpénzek elköltésének átláthatósága továbbra is nyitott kérdésként lebeg az egész drágulás fölött. Vajon hol húzódik a határ a presztízs és a fenntartható gazdálkodás között?

Az MNB egyelőre nem adott ki újabb részletes tájékoztatást a felújításról, így az mnb-székház ügye továbbra is az egyik legnagyobb figyelemmel követett gazdaságpolitikai eseménynek számít Magyarországon.

Itt található a videó, amelyben a Magyar Nemzeti Bank épületének felújítás utáni állapota videó montázs formájában tekinthető meg: