Durván szívatja az ügyfeleket a MOHU, indokolatlan szolgáltatásért akar pénzt bevasalni a vállalat

A MOHU működési anomáliái

Ha élne Mikszáth Kálmán, ebből a történetből biztosan valami zseniálisat hozna össze - de fájdalom, a nagy író már egy ideje nincs velünk, így a tisztelt olvasóközönségnek be kell érnie velünk. Hallhatatlan novellájában, "A korlátfa" címűben 1886-ban világított rá a haza bürökratikus rendszer visszásságaira. Nagyon úgy tűnik, hogy hiába az eltelt lassan 150 év, két világháború és megannyi rendszerváltás, van ami örök, méghozzá az, hogy a furcsa hivatalos szabályozások még mindig meg tudják nehezíteni a polgárok életét.

Egy ilyen történet most a MOHU-val kapcsolatban került ki: a MOHU neve a palackvisszaváltási díj óta soha nem látott mértékben van emlegetve, ki jó, ki inkább rossz véleménnyel van a szervezetről.

A MOHU azonban nem csak a palackvisszaváltásért felelős, hanem az általános hulladékgazdálkodási szabályokat is betartatja, az egyik legnagyobb haza híroldalhoz pedig most befutott egy olyan olvasói levél, ami igen érdekes dolgokra hívja fel a figyelmet.

Furcsa ügy

A levél szerzője, Tamás, szomorú apropóból fordult a MOHU-hoz: miután nagymamája meghalt, kérvényezte, hogy az immár nem használt házánál engedjék el a szemétkezelési díjat, lévén, hogy az ingatlant nem lakja senki, így szemét sem keletkezik. A MOHU elfogadta a kérvényt, és fel is függesztették a szemétkezelési díj felszámítását (a nagymama tavaly márciusban hunyt el), csak hogy, hogy ez idén is így maradjon, ahhoz már kérvényt kell benyújtani (itt jön be a bürökrácia és Mikszáth).

Időközben viszont megváltozott a szabályzat: ahhoz, hogy továbbra se számítsák fel a díjat, úgynevezett nullás számlát kell benyújtani, vagyis egy papírt arról, hogy sem áramot, sem vizet nem használnak egyáltalán, a levélírónak viszont annyi dolga azért mégis csak akad a házban a hagyaték felszámolása és egyéb teendők miatt, hogy néha lenyírják a füvet, megmossák a kezüket és lehúzzák a WC-t - nem óriási fogyasztás, de a nullánál azért több.

A probléma nem is a közüzemi számlával van, hanem azzal, hogy ezt a MOHU nem fogadja el, mivel nem "nullás" a fogyasztás, így értelmezésükben nem használaton kívüli az ingatlan, ezért újra elkezdték felszámolni a hulladékkezelési díjat, a nem létező és nem keletkező hulladékra.

Lehetetlen a bizonyítás

A levélíró viszont nem csak panaszkodni akart, rögtön megoldási javaslattal is előállt: véleménye szerint nem lenne ördögtől való egyfajta toleranciahatár bevezetése, a hozzá hasonló minimális fogyasztás esetére (többen is jeleztek már hasonló problémát), mivel az tényleg nagyon életszerűtlen (különösen egy vidéki ház esetén), hogy egyáltalán semennyi fogyasztás se legyen, már csak az ilyen helyzetek esetén is - ugyanakkor szemét valóban nem keletkezik, márpedig a MOHU annak az elszállítása miatt számol fel pénzt.

A helyzet ráadásul tovább bonyolódott, mivel a MOHU ki fogja számlázni a teljes időszakra a díjat, amennyiben visszamenőlegesen nem sikerül igazolni a nullás fogyasztást - ezzel viszont az a probléma, hogy a házban az utolsó óra-leolvasás tavly októberben történt, így teljesen lehetetlen igazolni, mivel maga a szolgáltató is képtelen megmodani, hogy mennyi volt a fogyasztás idén, illetve tavaly év végén.

A levélíró azt is javasolt, hogy kérvényezhessen valamifajta egyéni elbírálást, ám a MOHU válaszában közölte, hogy sajnos ilyenre nincs lehetőség - ellenben amikor a Telex kérdezett rá, akkor ezt a választ kapták:

„A napi gyakorlatban jelenleg is – egyedi elbírálás keretein belül – a fogyasztásmérővel vagy számlával igazolt, csekély mértékű közüzemi fogyasztást is elfogadják kollégáink a szüneteltetés alátámasztására. Ezt az ügyfélszolgálaton kell jelezni.”

Ezek után ember legyen a talpán, aki tudja mi az igazság - valószínűleg tényleg Mikszáth Kálmán kellene az ügy felgöngyölítéséhez.

Tudtad, hogy bankszámlára is lehet kérni az üvegvisszaváltás díját? Ebből a videóból kiderül, hogyan:

forrás: telex