Átneveztek egy magyar települést, illetlenséget jelentett a neve
Olvass tovább...
Sok magyar település neve változott meg a 20. században, ezek között akadnak olyanok is, amelyet nem tudnál összekötni.
Sokszor változnak meg településnevek, kapnak új neveket magyar városok és községek, miközben a régi név már teljesen feledésbe merül néhány évtized után. A leghíresebb eset talán Dunaújváros nevének többszöri átírása, talán a Fejér vármegyei város kapott a legtöbbször teljesen új nevet az elmúlt évtizedekben. Dunapentele, Sztálinváros, majd Dunaújváros.
Ám vannak olyan városnév átnevezések, átírták olyan települések neveit is, amelyekről nagyon keveset lehet hallani ilyen gyűjtésekben, most ezek közül hoztunk nektek hármat.
Olvass tovább...
A közel 15 ezer lakosú Tiszaújváros Észak-Magyarországon található, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a települést több néven is emlegették a 20. század során. Filtó néven említik először az oklevelek a 13. században. A város neve később Tiszaszederkény, majd Leninvárosnak hívták 1970 és 1991 között.
Utána kapta mostani nevét, a Tiszaújvárost.
Győr-Moson-Sopron vármegye egyik legkedveltebb turisztikai célpontja. Elsősorban a Pannonhalmi Bencés Főapátságról és annak épületeiről ismert, amelyek 1996 óta az UNESCO Világörökség részét képezik. Kevesen tudják, de 1965-ig Győrszentmártonnak hívták.
Érdekesség az is, hogy a Pannonhalma Guzmics Izidor (1786–1839) bencés szerzetes, bakonybéli apát 1824-es névalkotása volt.
Az egyik leghíresebb magyar város, a területen álló kastélyt, amely a magyar arisztokrácia egyik legfontosabb találkozási pontja volt évszázadokig úgy is hívják, hogy a "magyar Versailles". A település 1995-ben kapott városi rangot. A mai nevét pedig még évtizedekkel korábban kapta, amikor átszervezték a magyar közigazgatást a második világháború után.
Eszterházának hívták korábban, Fertőd lett a neve. A középkorban pedig úgy hívták, és innen jön az új elnevezése, hogy Villa Ferteud vagy Villa Ferteu.
Így néz ki a "magyar Versailles":
Olvass tovább...