Micsoda világ: már a német csúcsfizetések sem vonzók senkinek
Olvass tovább...
A magyar minimálbér annyi lehet négy év múlva, mint amennyi jelenleg Cipruson, ez 30 százalékos emelést jelent.
Teljesen reális, hogy Magyarországon 2028-ra minimálbér 1000 euró legyen – ezt mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a gesztre kihelyezett, háromnapos kormányülést követő Kormányinfón, ahol az eddig ismert gazdaságpolitikai lépéseken felül további intézkedésekről tárgyalt a kabinet. Ha Gulyás jóslata beválna, az több mint 30 százalékos emelést jelentene a mostani minimálbérhez képest.
Az euró árfolyamát egyik napról a másikra sem lehet megjósolni, a 2028-as értékét pedig gyakorlatilag lehetetlen. Van-e a kormánynak bármi eszköze, hogy stabilizálja a forintot – hangzott el az újságírói kérdés a legutóbbi Kormányinfón. Gulyás szerint az árfolyam és a kamat a jegybank ügye, ráadásul most egyértelmű, hogy külgazdasági okai vannak a forint gyengülésének, most épp a közel-keleti háború. Az nem jó, ha túl nagy a volatilitása a forintárfolyamnak, de a kormánynak nincs árfolyamcélja – tette hozzá a miniszter.
2023 decemberétől a magyar minimálbér bruttó 266.800 forint, amely kedvezmények nélkül nettó 177.400 forint.
Olvass tovább...
Jelenleg Cipruson 1000 euró a minimálbér, amelynél csak nyolc országban magasabb a juttatás, ezt tervezi utolérni a magyar kormány 2028-ra.
Egész Európát tekintve Luxemburgban a legmagasabb a minimálbér összege, 2571 euró (kb. egymillió forint), ezt követi Írország 2146 euró (kb. 850 ezer forint), a dobogó harmadik fokán áll Hollandia 2070 euróval (kb. 828 ezer forint)
A magyaroknál kevesebb minimálbérre számíthatnak a románok, a törökök, a szerbek, a montenegróiak, a bolgárok és az albánok. Utóbbiak havi 385 eurónak megfelelő összeget kapnak, ami nagyjából bruttó 150 ezer forintnak felel meg.
Magyarországon 1989-ben vezették be a minimálbér intézményét. A mindenkori év végére megállapított összege kötelező érvényű a magyar gazdaság egészére nézve. Egy sor adó- és járulékfizetési kötelezettség alapegységét képezi, ehhez viszonyítják például a társas és egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét is.
A minimálbérnek, és annak minél nagyobb emelésének számos pozitív hatása van: növeli az életszínvonalat, csökkenti az abszolút és a relatív szegénység mértékét, enyhíti a kereseti különbségeket, mérsékli a keresetek egyenlőtlen területi eloszlását és a nemek közötti bérszakadékot.
Egyes statisztikák szerint ha magasabb a minimálbér összege, akkor kevesebben mennek külföldre dolgozni. A várakozások szerint a gazdaság kifehérítésére is hatással van, mérsékli a pályaelhagyók számát, növeli az egyes hivatások presztízsét. Emellett a magasabb jövedelemadó-, járulék- és áfabevétel következtében növekednek az állami bevételek. Kutatások azt is bebizonyították, hogy bár sokan tartanak tőle minden évben, a minimálbér emelése nem csökkenti a foglalkoztatottak számát.
Olvass tovább...
Forrás: Portfolio