Egy nap alatt borult fel minden a magyar utakon – senki sem vezethetett ugyanúgy, mint addig

Bár ma már teljesen természetesnek tűnik, hogy a jobb oldalon vezetünk, volt idő, amikor ez korántsem volt ennyire egyértelmű – sőt, Magyarország hosszú ideig ragaszkodott a bal oldali közlekedéshez. A közép-európai térség lassan, fokozatosan igazodott a kontinens egyre inkább „jobb oldalas” irányához, de hazánk különösen sokáig húzta a döntést. Persze ennek politikai, gazdasági és logisztikai okai is voltak, de végül 1941 nyarán már nem volt visszaút.

A történet mégis sokkal izgalmasabb annál, mint hogy "egyszer csak átálltunk" – ugyanis amit most természetesnek érzünk, az akkoriban teljes felfordulást jelentett.

Régi világ, új szabályok

Az 1930-as évekre már szinte minden szomszédos ország jobb oldali közlekedésre váltott. Szovjet-Oroszország már a világháború végén áttért, majd fokozatosan Románia, Csehszlovákia, Jugoszlávia és Ausztria is követte. Magyarország egyre inkább elszigetelődött – szó szerint is. A határokon átívelő közlekedés egyre bonyolultabbá vált, a turisták, fuvarozók és kereskedők gyakran csak térképpel, tükörrel és reménnyel indultak útnak.

Nem segített a helyzeten, hogy a visszacsatolt területek már jobb oldalon közlekedtek, de a magyar hatóságok visszatértek a balos rendre – néhány hónapra. Ez semmiképp sem tűnt fenntarthatónak.

A közlekedési tárca 1939-ben már határozott a váltásról, de a második világháború beleszólt: a döntést el kellett halasztani. Végül 1941. július 6-án, vasárnap hajnali 3 órakor – Budapest kivételével – az egész ország átállt a jobb oldalra, ami komoly felkészülést igényelt.

Egy kalauz, egy baleset – és rengeteg átalakítás

Az átállásra már hónapokkal korábban elkezdték a felkészülést. A rádiók naponta figyelmeztettek, az iskolákban külön órákon oktatták a gyerekeket az új rendről. Az úttesteket táblák, jelek, szalagok, sorompók tarkították.

A pestisracok.hu cikke szerint a fővárosra később került sor – november 9-én hajnalban, éjszaka teljes villamos- és buszleállással. A legmeglepőbb rész? Az átállás simán ment. Csupán egyetlen balesetet jegyeztek fel: egy székesfehérvári kalauz – megszokásból – a bal oldali ajtónak dőlt, ami persze már zárva volt, így kiesett a járműből. Szerencsére megúszta komolyabb sérülés nélkül.

A villamosok gyorsan alkalmazkodtak, hiszen már gyárilag kétoldali ajtóval készültek. A buszok viszont nem voltak ilyen szerencsések: ott szó szerint át kellett szabni a járműveket. Az új ajtók és műszaki átalakítások költsége 12 millió pengő volt, egy kisebb vagyon akkoriban.

Ma már észre sem vesszük, de akkor...

Ma a világ egyharmada még mindig bal oldalon vezet – főleg az Egyesült Királyságban, Japánban és a volt brit gyarmatokon. Ezért is gyártanak a nagy autógyárak kétféle modellt: jobb- és bal kormányosat is.

Magyarországon viszont ez a fordulat 1941-ben egyetlen hajnalban történt meg. És bár kívülről nézve logikus döntésnek tűnik, akkoriban óriási változást jelentett – nemcsak az utak rendjében, hanem a mindennapi élet biztonságában is.

Azóta persze rengeteg új kresz-szabály látott napvilágot, a rendszer folyamatosan alkalmazkodik a változásokhoz. Ha tesztelné a tudását, itt van 7 kérdés, amivel próbára teheti magát: