
Egy külföldi leplezte le az Egri csillagok film kolosszális bakiját, alig veszik észre ezt itthon
Olvass tovább...
Hiába ismerjük régóta Jumurdzsák nevét, a mögötte rejlő valódi jelentés eddig nem kapott elég figyelmet.
Kevés olyan név él ennyire intenzíven a magyar emlékezetben, mint Jumurdzsáké. A legtöbbünknek már gyermekkorunkban beleégett az arca, a félszemű, dörmögő hangú Bárdy György alakításában. A karakter Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényében bukkan fel először, de később számos feldolgozásban, sőt még interaktív játékban is visszatér. Valahogy sosem volt kérdés, hogy török – ezt sugallja a neve, a viselete, a viselkedése. Csakhogy az ördög a részletekben rejlik.
A 16. század idején, mikor az Oszmán Birodalom rettegésben tartotta Európát, a janicsárok különleges szerepet játszottak a hódításokban. Ezek a harcosok nem akármilyen katonák voltak – legtöbbjük eredetileg keresztény gyerek, akiket fiatalon ragadtak el családjuktól az ún. devsirme, azaz „gyermekadó” rendszerben. Az ifjakat áttérítették, kiképezték, és azután teljes odaadással szolgálták a szultánt. Nem ritka, hogy a legtehetségesebbek magas rangra is emelkedtek.
Jumurdzsák esete sem kivétel. A regény szerint magyar anyától származik, apja viszont a rettegett budai pasa, Oglu Mohamed. Gyermekkorában került a janicsárok közé – vagyis jó eséllyel nem „töröknek” született, hanem annak nevelték.
Ahogy a regény sorai között olvasunk, egyre világosabb: Jumurdzsák múltja nemcsak ködös, hanem fájdalmas is. A gyűrű – amulettként hordozott talizmánja, elvesztése után sorozatos balszerencse éri. A társai ellene fordulnak, a családja kitaszítja, ő maga pedig zarándokként próbál vezekelni. Szinte bibliai sors, megtört léleké, akit már nemcsak az ellenség, de a saját hite is elhagyja.
És bár a történet végén látszólag „meghal”,
valójában már korábban elveszett, abban a pillanatban, amikor kisfiúként elragadták otthonából és egy idegen világ katonájává nevelték.
Ezért is olyan erős a karakter: benne összesűrűsödik minden, amit a háború elvehet egy embertől. Na de mit jelent a neve?
A Jumurdzsák név valójában nem név, hanem gúnynév. A török yumurcak szó jelentése: vásott kölyök, csibész. Inkább odaszólás, mint névadás – olyan, mintha valakit csak úgy „Kölyöknek” hívnának, és az rajta maradna. Ez egybecseng azzal is, ahogyan Gárdonyi megformálja: magányos, otthontalan, félig idegen, akiben ott motoszkál a düh, hogy valójában sehová sem tartozik. És lehet, hogy épp ezért válik könyörtelen, kitartó ellenséggé Bornemisszáék számára.
A korabeli török haderőn belül sok ilyen név ragadt a katonákra,
Jumurdzsák neve is feltehetően a janicsároktól származik, nem pedig születési név.
A regényben ő maga sem használ más nevet, csak amikor Dervis bégként bukkan fel később. Ez már egyfajta önazonosság-váltás, amikor a régi nevét, múltját maga mögött hagyva új szerepben tér vissza.
Olvass tovább...